2024. október 4. - Ferenc

Ez az, ami jól működik Magyarországon!

Étkezési jegy, üdülési csekk, ajándékutalvány. Az adómentes juttatások nagy népszerűségnek örvendenek a munkáltatók és a munkavállalók körében is, sőt, használatukkal még az állam is jól jár. Miért kellene mégis megadóztatni ezeket?
2009. május 14. csütörtök 07:49 - Kesjár Norbert
Már Gyurcsány Ferenc februári válságkezelő tervei között is szerepelt az, hogy az eddig adómentességben részesített béren kívüli juttatásokat a jövőben megadóztatnák, és így jutna ebből is bevételhez az állam.

Ezt az intézkedést egyelőre még a Bajnai-kormány sem vette le a napirendről, noha egyre több szervezet tiltakozik ellene. Az egyik legnépszerűbb ilyen juttatás – az üdülési csekk – adómentességének fenntartása mellett pedig már a köztársasági elnök is felszólalt.

Jobban járna az állam?

A legnépszerűbb béren kívüli juttatások
1. Étkezési hozzájárulás, utalvány
2. Munkába járás költségtérítése
3. Oktatások támogatása
4. Üdülési támogatás/csekk
5. Egészségpénztári kiegészítés
6. Magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés
7. Kedvezményes, illetve ingyenes vállalati termékek
Forrás: DGS Global Research
A kormány a költségvetési szempontok (azaz a költségvetési egyensúly fenntartása) miatt a természetbeni juttatások megadóztatását tervezi. A kormányzati tervek szerint ebből 200-250 milliárd forint bevétele lehetne az államnak.

Ez a hatalmas összeg már első látásra is túlzónak tűnik, de ha belegondolunk a tervezett kormányzati lépés tényleges következményeibe, akkor arra jutunk: bizony, ez ennél sokkal kevesebb hasznot hajt majd a központi költségvetésnek.

A magánszektorból jövő visszajelzések ugyanis azt mutatják, hogy a cégek nagy része megszüntetné az ilyen jellegű kifizetéseket, így jelentősen csökkenne a számuk.
A kormányzati elképzelés – az egyes szakmai körök és szakszervezetek szerint – arra sincs tekintettel, hogy a béren kívüli juttatások (főleg az üdülési csekk) felhasználása jelentős GDP-növelő hatással is jár, így növelve – igaz közvetetten, s nem közvetlenül, mint az adózás esetében – az állami bevételeket is.

Mindent összevetve tehát egyáltalán nem biztos, hogy jelentős költségvetési bevételhez jutna az állam (a Kopint-Tárki felmérése szerint mindössze 7 milliárdot hozna az intézkedés), viszont az száz százalékig biztos, hogy jelentős bevételektől esne el a béren kívüli juttatások megadóztatásával.

Üdülési csekk

Az egyik legjelentősebb béren kívüli juttatás az üdülési csekk. Ennek megadóztatása – szakértők szerint – nagymértékben visszavetné a belföldi turizmust. Ez pedig katasztrofális hatással járna a magyar gazdaság egészére. A hazai GDP 8-9 százalékát teszik ki az idegenforgalmi bevételek, de ami még ennél is fontosabb: az ágazat félmillió embert foglalkoztat.

Ezen bevételek felét pedig a fürdők és a hozzájuk kapcsolódó szálláshelyek termelik ki, ezért létfontosságú, hogy miként alakul a forgalmuk a jövőben.

„A Magyar Fürdőszövetség számításai szerint 20 százalékkal visszavetné a fürdők és wellness hotelek belföldi forgalmát az üdülési csekk megadóztatása” – ezt a szövetség elnöke, Németh István jelentette ki nemrég. Az elnök szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben csupán az üdülési csekkel igénybe vehető szolgáltatások körének szűkítése merülhet fel, mint lehetséges megoldás.

Ott tartunk tehát, hogy miközben szomszédaink, Szlovákia és Románia – annak érdekében, hogy élénkítsék a belföldi turizmust – épp az üdülési csekk bevezetésén gondolkoznak, mi ezzel ellentétesen akarunk cselekedni.

A magánszektor és a szakszervezetek képviselői mellett az üdülési csekk nagy barátja Sólyom László államfő is, aki a minap épp az egyik üdülővárosban mondta: „az üdülési csekk egy társadalmi intézmény, amelynek jól bejáratott funkciója van, a családoknak segít, ezért fenn kell tartani. A Balaton melletti falvak nagy része a turizmusból él, az itteni polgármesterek pedig kongatják a vészharangot, hogy ha az üdülési csekket megadóztatja a kormány, akkor ők tönkremennek”.

Lehet, hogy mégsem lesz belőle semmi

Egyelőre sem az, hogy mely juttatásokat érintené az adóteher, sem pedig annak mértéke nem tisztázott. A kormányzati szándék inkább egyfajta „tabudöntés” (hasonlóan a nyugdíjakhoz).

A széles körű tiltakozások hatására – s itt fontos hangsúlyozni, hogy ezek a tiltakozások nem politikai tiltakozások, hanem szakmai szervezetektől jöttek – valószínűleg a korábban elképzeltnél „finomítottabb” formában fogják végül benyújtani a parlamentnek. Bár az is elképzelhető, hogy végül semmi sem lesz a tervekből.

Úgy legyen.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gondolataink témában
Szívesen látná Orbán Viktort köztársasági elnökként?
Szó sem lehet róla
Jobb lenne, mint miniszterelnökként
Teljesen hidegen hagy
Csak, ha nincs más elfogadható jelölt
Igen, alkalmas a posztra
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását