Rosszul járnánk a nemzetközi egyetemekkel

A testület a honlapján közzétett állásfoglalásában azt írja, hogy a tervezet nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekre egészen más szabályozást írna elő, mint a magyar intézményekre. A lényegesen megengedőbb szabályozás pedig azt eredményezheti, hogy olyan intézmények jönnének Magyarországra, amelyek képzésének színvonala alacsony, de a versenyhelyzete kedvezőbb.

A minőségbiztosítást sem szabályozza a javaslat, s az nem megoldott ezen intézmények esetében, így az általuk kibocsátandó "diplomák" értéke, munkaerőpiaci elfogadhatósága erősen megkérdőjelezhető - tette hozzá a rektori konferencia.
A javaslat az Európai Unió törekvéseivel, annak Erasmus- és Erasmus-Mundus programjával is ellentétes, hiszen az éppen az együttműködést, a közös, illetve az egymásra épülő képzések létrehozását szorgalmazza az európai felsőoktatási térségben, nem pedig intézmények expanzióját - olvasható a dokumentumban, amely szerint ugyanakkor a Közép-európai Egyetem és az Andrássy Egyetem státuszának rendezése támogatandó feladat.

A javaslatot három szabad demokrata és egy szocialista képviselő nyújtotta be.
Magyar Bálint (SZDSZ) az előterjesztők nevében az MTI-nek korábban elmondta: nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény az az egyetem, illetve főiskola lehetne, ahol a beiratkozott hallgatók és oktatók éves átlagban legalább 30 százalékban nem magyar állampolgárok. Ilyen intézményt külföldi állam és külföldi jogi személyiséggel rendelkező szervezet is alapíthatna.

A tervezet szerint akkor, ha egy államilag elismert felsőoktatási intézmény megfelelne a vonatkozó feltételeknek, átalakulhatna nemzetközi jellegű intézménnyé. Ha azonban a beiratkozott hallgatók vagy oktatók három egymást követő éven keresztül éves átlagban kevesebb mint 30 százalékban nem magyar állampolgárok, az intézmény elveszíti nemzetközi jellegét, s annak állami elismerését vissza kell vonni.

A jogszabály alapján az ilyen intézményekben a külföldiek oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzésekor munkavállalási engedélyre nem lenne szükség.
A javaslatot általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának szocialista és szabad demokrata többsége. Hiller István azt mondta, hogy nem lát veszélyt a javaslatban, s a magyar egyetemeken a magyar diákok államilag finanszírozott helyeit nem veszélyezteti semmi.

A tervezetet elutasítja a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a szervezetek a Felsőoktatási Kerekasztal keretében tárgyalnának a javaslatról.

A módosítást elvetette az ellenzék is. Hoffmann Rózsa KDNP-s képviselő korábban magyarellenes lépésnek nevezte a javaslatot. Közölte: a magyar felsőoktatás - elsősorban személyi - körülményeit kellene javítani a versenyképesség érdekében, és nem arra volna szükség, hogy külföldi egyetemek telepedjenek Magyarországra. Az elmúlt négy évben ugyanis megnégyszereződött a hallgatói létszám, miközben az oktatói létszám stagnált.

Pósán László (Fidesz), az Országgyűlés oktatási bizottságának tagja azt mondta: "világos, hogy az SZDSZ az MSZP-kormány továbbéléséért nyújtott segítségének az árát kéri meg ezzel a törvényjavaslattal". Közlése szerint a magyar felsőoktatásban végzetes folyamatokat akarnak elindítani a szocialisták és a szabad demokraták. Az egyetemek privatizációját most cselekkel akarják véghez vinni: 2005 óta a mindenféle beruházásokkal már adósságcsapdába üldözött egyetemeknek tavaly a kezükbe adták az ingatlanokat és egyéb felsőoktatási vagyonokat, tehát azok eladhatók lesznek.