A tavalyihoz hasonló költségvetés

Az MMK tájékoztatása szerint a közalapítvány a tervek szerint 2009-ben 5,4 milliárd forintot költhet majd el.

Grunwalsky Ferenc alapelvnek nevezte, hogy sikerüljön fenntartani a magyar filmművészet hagyományait, újabb és újabb embereket pályára állítani, fiatalokat bekapcsolni a szakmába. Kifejtette, hogy a nemzetközileg is ismert magyar alkotók mellett a közalapítvány segítségével az elmúlt négy-öt évben egy teljesen új filmes névsor kezd kialakulni.

"A filmtervezés háromnegyed részét előre látjuk, vannak a tarsolyban nagy nevek és művek" - fogalmazott az MMK kuratóriumi elnöke, konkrétumok említése nélkül. Fontosnak nevezte, hogy tevékenységükben az egyensúly megmaradjon, vagyis a dokumentum- és a kisjátékfilmesek finanszírozása is biztosított legyen.

Az MTI kérdésére válaszolva Grunwalsky Ferenc "részletkérdésnek" nevezte a három állami tulajdonban lévő filmstúdió privatizációjának ügyét. Mint mondta, nem az MMK tárgyal, hanem a szakma, és végül az állam hoz döntést.

Az előző pályázatot a vagyonkezelő visszavonta, ezt megelőzően a filmesek egy része a privatizációs pályázati kiírást részrehajlónak, átgondolatlannak tartotta, a Magyar Producerek Szövetsége emiatt lemondásra szólította fel Grunwalskyt.

"Büszkék vagyunk arra, hogy a vitákat, akármilyen mérgesek is, a szakma körén belül le tudjuk rendezni és meg tudjuk oldani" - jelentette ki a sajtótájékoztatón Grunwalsky.

A téma kapcsán Szomjas György, a Magyar Filmművész Szövetség főtitkára hangsúlyozta: téves megközelítés, hogy az ügynek az MMK szereplője lenne. Hozzáfűzte: a szakma álláspontja immár egységes, és ez alapján a három stúdiót végelszámolással, jogutód nélkül szüntetnék meg. Emellett javasolják a vagyonkezelőnek, hogy az érintett stúdiók neve megmaradjon, és a menedzsment tovább alkalmazhassa az ott dolgozókat.

Benedek András, az MMK kuratóriumának tagja, a Mafilm igazgatótanácsának tagja arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a filmlabor és a Mafilm is átkerült az MMK-hoz. Kitért arra, hogy a Róna utcai telepen létrehoznak egy filmszakmai oktatási központot, ahonnan világosító, berendező, kellékes, pirotechnikus szakemberek fognak kikerülni, és ezzel remélhetőleg megfelelő hátteret sikerül nyújtani a nálunk készülő külföldi produkciók számára is.

Beszámolt arról, hogy a tavalyelőtt leégett Huszárik-stúdió helyén új épül: a munkák február közepén kezdődnek, félmilliárd forintos költséggel. Benedek András nagy reményeket fűzött a fóti innovációs ipari park működtetéséhez is.

Tóth Erzsébet, a közalapítvány főtitkára arról beszélt, hogy az MMK-hoz tavaly 1565 pályázat érkezett, 12 milliárd forint igénnyel, ebből 871 pályázat volt sikeres, és gazdálkodhat(ott) összesen 4,8 milliárd forintból.

"Idén a filmtörvény szerint február 28-ig megjelentetjük idei pályázati naptárunkat. Tervünk az, hogy fenntartsuk minden eddigi pályázatunkat, tehát a hazai és koprodukciós gyártási, forgalmazási, a rendezvényi és nemzetközi kategóriában is" - szögezte le. Tóth Erzsébet emlékeztetett arra, hogy az állami támogatás a 20 százalékos befektetési kedvezménnyel a magántőkét is vonzani tudja. A Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatása a filmköltségek 20-40 százalékát finanszírozza.

Mint elhangzott, létrejön a külföldi filmközpontokkal tervezett kétoldalú együttműködés, és ennek első elemeként a berlini filmfesztiválon vasárnap az MMK együttműködési megállapodást ír alá ír partnerével, ami bővíti a lehetőségeket. Tóth Erzsébet sikeresnek nevezte a Magyar Televízióval tévéjátékok és sorozatok gyártására, a Duna Televízióval dokumentumfilmek gyártására kötött megállapodást.

Kézdi-Kovács Zsolt, az Európa Tanács audiovizuális alapja, az Eurimages magyar képviselője kiemelte: a magyar-német koprodukciós államközi egyezménynek már csak a kihirdetése van hátra, és hamarosan megállapodnak a német regionális alapokkal is.