A Magyar kultúra napja

A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.

A Kölcsey Társaság ünnepsége 11 órakor ökumenikus istentisztelettel kezdődik a szatmárcsekei református templomban, Ternyák Csaba, a Magyar Katolikus Egyház egri főegyházmegyei érseke és Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a tiszántúli egyházkerület püspöke igehirdetésével. A szertartáson Varnus Xavér orgonaművész orgonál.

Ünnepi beszédet a kitüntetett Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, zenepedagógus, a nyíregyházi Cantemus Kórus vezetője mond, aki a rendezvényen veszi át a Melocco Miklós szobrászművész által készített Kölcsey-emlékplakettet. Korábban kiemelkedő kulturális tevékenysége elismeréseként Mádl Ferenc, Szokolay Sándor, Melocco Miklós, Kányádi Sándor, Szabó István, Csoóri Sándor, Vásárhelyi László, Kő Pál, Kallós Zoltán, Jókai Anna, Kocsár Miklós, Péreli Zsuzsa, Nagy Gáspár és Szilágyi István vehette át az 1994-ben alapított Kölcsey-plakettet.

Az ünnepség után a résztvevők a híres szatmárcsekei csónakos fejfás református temetőben megkoszorúzzák Kölcsey Ferenc sírját.

A Kölcsey Társaság 1988-ban jött létre Kölcsey Ferenc és a Himnusz kultuszának ápolása, a kulturális hagyományok gazdagítása céljával. A szerveződés a több mint két évtized alatt 17 kötetnyi, Kölcsey munkásságát feltáró dokumentumot és tanulmányt adott ki. Álmosdon és Szatmárcsekén az önkormányzatokkal együttműködve múzeumot és emlékszobát hoztak létre. Az erdélyi Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőfalujában pedig most alakítanak ki emlékhelyet. A társaságnak döntő szerepe volt abban is, hogy január 22-ét, a Himnusz írásának napját a magyar kultúra napjává nyilvánították.