Clare Kelly Blazeby, a Leedsi Egyetem kutatója meggyőződése szerint ennek az az oka, hogy az ókori görögök otthonaikban üzemeltették a kocsmákat. Véleményét arra alapozza, hogy Görögország-szerte számos olyan a Kr. e. 475 és 323 közötti időszakból származó házat tártak fel, ahol ivókupák garmadájára bukkantak.

A szakértők a leletekből arra következtettek, hogy tehetős lehetett a házigazda, aki rendszeresen megvendégelte a barátait. Ám Clare Kelly Blazeby véleménye szerint sokkal valószínűbb, hogy a háztulajdonosok bögrecsárdát üzemeltettek otthonaikban. Némely házban ugyanis több száz ivókupát találtak a régészek, ez pedig túl sok, akármilyen kiterjedt baráti körrel rendelkezzen is a tulajdonos.
"Ez gyökeresen átalakítja a klasszikus görögországi ivászati szokásairól vallott elképzeléseinket" - hangsúlyozta Clare Kelly Blazeby, aki kutatásairól az Amerikai Régészeti Intézet januári közgyűlésén számol be Philadelphiában.

Allison Glazebrook, a kanadai Brock Egyetem kutatója ezen a konferencián viszont arról számol majd be, hogy némely magánház bordélyként működött, erről árulkodnak az otthonokban talált erotikus graffitik és tárgyak.

"Ennek fényében egészen más szemmel nézünk majd az ókori Görögország gazdaságára, ahol az ipar, kereskedelem és a szolgáltatások jelentős része otthoni +telephellyel+ működött" - hangsúlyozta Clare Kelly Blazeby.