Marad a korkedvezményes nyugdíj?

Az MTI értesülése szerint az SZMM és a Pénzügyminisztérium háromféle alternatívát kínált a kormánykabinetnek a korengedményes nyugdíj rendszere kapcsán, ebből két verzió megszüntette volna 2009-től a konstrukciót. A kormánykabinet a harmadik a megoldást támogatta, amely fenntartja az intézményt, de jelenlegi szabályait megváltoztatja.

Eszerint a korengedményes nyugdíjazásról szóló 1996-os kormányrendelet úgy módosulna, hogy feltételként írná elő a nyugdíjtörvényben meghatározott szolgálati időt. Így a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjhoz 40, a csökkentetthez pedig 37-39 év szolgálati idővel kell 2009-től rendelkezni a korengedményes nyugdíj esetében. A nyugdíj csökkentésének maximális összege a 2009-2012 közötti években 18 százalék.

A javaslat szerint a lépés előnye, hogy a nyugdíjrendszer és a korengedmény megmaradó konstrukciója egymással összhangban változna, és ezt a verziót a szakszervezetek is elfogadhatónak tartják. Hátránya viszont, hogy fennmarad az a rendszer, amely nincs összhangban a nyugdíjrendszer fejlesztésével, és csökkenti az államháztartási bevételeket, valamint a nyugdíjalap egyensúlyát.

Az előterjesztők szerint a korengedményes nyugdíj fenntartására a foglalkoztatást a közeljövőben várhatóan kedvezőtlenül érintő gazdasági folyamatok miatt van szükség. Ha viszont változatlanok maradnának a szabályai, e konstrukció iránt jelentősen megnőne az igény.

Az 1996-ban született kormányrendelet szerint a munkáltató és a munkavállaló megállapodhat abban, hogy a munkavállaló a rá irányadó nyugdíjkorhatár előtt öt évvel nyugdíjba vonuljon, amennyiben megfelelő szolgálati idővel rendelkezik, és a munkáltató egy összegben befizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a nyugdíjának megfelelő összeget arra az időre, amíg eléri a törvényben meghatározott korhatárt.

Ez a korengedményes nyugdíjra vonatkozó szabály csak jövő év január 1-ig áll fenn, 2009-től egy cég sem kezdeményezhetné, hogy alkalmazottja korengedményes nyugdíjba vonuljon.