Konferencia az emberi jogokról

Frivaldszky János egyetemi docens arra mutatott rá, hogy az említett nyilatkozat az emberi jogok "önmagukban kötelező jellegét" ismeri el, amelynek alapja az emberi személy önmagában vett értéke és annak társas természete.

Csak a természetjognak megfelelő norma nyer kötelező jelleget - hangoztatta. Példaként említette az "abortuszhoz való jogot", amely álláspontja szerint "természetjog-ellenessége okán" érvénytelen lenne.

Az előadó szerint vissza kellene térni az emberi jogoknak az emberi természethez kötött szemléletéhez. Úgy vélte, vannak olyan jogok, amelyek a személy lényegéből, természetéből fakadnak. Az értékek és a jogok az emberi természeten belül többé-kevésbé rendet alkotnak - fűzte hozzá.

Zlinszky János professzor arra mutatott rá, hogy az emberi jogok "erkölcsi töltetű" tételek, és létező értékeket hordoznak.

Emlékeztetett arra, hogy az alapvető emberi jogok az európai kultúra három alappilléréből; a görög filozófiából, a római jogból és a keresztény etikából vezethetők le.

Schanda Balázs, az egyetem dékánja az Európai Emberi Jogi Bíróság vallásszabadsággal összefüggő esetjogáról beszélt. Mint mondta, úgy tűnik, hogy a bíróság viszonylag széles körben tolerálta a vallási meggyőződés kifejezésre juttatásának korlátozását. Ezzel utalt arra, hogy a testület több ítéletében is elfogadta, hogy egyes államok korlátozzák a közintézményekben az iszlám fejkendő viselését.

Elmondta, a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggésben ugyanakkor a bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a "vallási érzület védelme akár a véleménynyilvánítás büntetőjogi eszközökkel történő korlátozását is lehetővé teszi".