Ennek az lesz a következménye – mondta a Hírextra megkeresésére Juhász Attila a Political Capital elemzője – hogy ha a köztársasági elnök minősíti a pártokat, akkor a pártok is minősíteni fogják az elnököt. Ez ebben a helyzetben azt jelenti, hogy az MSZP vállalni fogja a konfliktust Sólyom Lászlóval. Ennek első jele Lendvai Ildikó nyilatkozata, aki úgy fogalmazott: „az államfőnek nem dolga a független mandátummal rendelkező országgyűlési képviselők szavazatának minősítése, képviselők és frakciók sértegetése.”

Ne feledjük el, hogy az ombudsmanok esetében is hasonló – bár messze nem ennyire kemény – játszmák folytak. Ott végül, többszöri próbálkozás és jelöltcsere után megszavazták a jelölteket. Ugyan a köztársasági elnök legutóbbi fiaskója után úgy nyilatkozott, hogy „szégyellnivaló, hogy olyan kritériumokat kér számon a Magyar Szocialista Párt, amelyeket a jogszabály nem ír elő.” Vagyis szakmai kérdéssé próbálta tenni az ügyet. Mégis a politikai elemző szerint, minden, amit a képviselők megszavaznak politikai döntés.

Miért nem szavazták meg?

Nehezebb kérdés, hogy miként magyarázható a nyilvánosság felé egy elméletileg független (egyik párthoz sem köthető) jelölt visszautasítása akkor, ha szakmailag megfelelő. Baka Andrásnál az előző jelöltnél még könnyebb volt nemet mondani, hiszen az Országos Igazságszolgáltatási Tanács sem támogatta. Ezzel szakmailag lehetett kifogásolni. Havasiné Orbán Mária viszont politikai csatákban vérzett el.

Hogy mi a célja az MSZP-nek Orbán Mária leszavazásával, azt még a politikai elemző sem látja világosan. Juhász Attila szerint a szocialisták valószínűleg úgy gondolkoznak, hogy a jelölt állítólagos Fideszhez közelisége miatt (nagynénje a Fidesz sajtófőnökének, Havasi Bertalannak) addig gátolja a megválasztását, amíg csak tudja.

Ez ugyan valóban gyermeteg érvnek tűnik. Ám ha eljátszunk a gondolattal, hogy mit szólna a Fidesz egy olyan jelölthöz, akit Szili Katalin jelöl és Nyakó István távoli rokona volna, akkor már nem is olyan döbbenetes a szoci reakció.

Az MSZP-nek úgy tűnik most fontosabb volt nemet mondani erre, minthogy arra ügyeljen, milyen kép alakul ki a közvéleményben ezáltal a párt és a köztársasági elnök egyre élesedőbb harcáról.

Szembe a pártokkal

A pártok hatalma Magyarországon eleve nagyon erős, a kultúrától a tudományon át az oktatásig mindenhova belefolynak. Sólyom László az egyeztetések elkerülésével a túlzott párturalommal szeretne dacolni: úgy tűnik sikertelenül, vagy legalábbis nagyon nehézkesen. Cselekedeteiből jól látszik, nem akarja, hogy a különböző független jelöltjei a pártpolitikai harcnak a martalékaivá váljanak. Ezért nem egyeztet.

Sértődött államfő

Eddig Sólyom László, mint egy szigorú osztályfőnök, fegyelmezte a pártokat – mondja Juhász Attila, ám a legutóbbi nyilatkozata jóval sértődöttebb volt. Ez pedig a szakértő szerint kínos lehet számára a későbbiekben. Különösen a baloldali érzelmű szavazók felé mutathat ez rosszul, hiszen ezek után Sólyom László egyfajta politikai ellenfélként fog feltűnni a szemükben, nem pedig a nemzet egységét megtestesítő államfőként.

Juhász Attila kérdésünkre elmondta, nem kötelező egy köztársasági elnöknek a pártokon felül állnia és teljes függetlenséget mutatva politizálni. Ezt egyébként Sólyom László megválasztása után ki is jelentette. Akkor azt mondta, nem kíván népszerű elnök lenni, a saját meggyőződése szerint akar politizálni.

Kérdés, hogy az a szerep, amit most felvállalt, segíti-e politikai céljainak a megvalósítását? Célja lehet, hogy újra elnökké válasszák, ám ezt a pártok segítségével tudja csak elérni. Ha pedig szembe megy velük – például az egyeztetések hiányával – könnyen elveszítheti ezt a lehetőségét.

A személyek hibája

Akárhogy is van, nem egészséges az az állapot, hogy ilyen huzavona alakul ki a demokrácia fontos posztjainak betöltése körül. Juhász Attila ezzel kapcsolatban utalt a Political Capital egy korábbi elemzésére, melyben kimondják: a demokratikus intézményrendszer egy nagyon fontos dolog, ám annak (jó vagy legalább megfelelő) működése egyértelműen az azt működtető személyekhez köthető.

Érdekes tény az is, hogy mivel Sólyom László inkább választotta a jóval rögösebb politikai utat – elődeihez képest mindenképp – ezért a népszerűségi listákon egészen máshol áll, mint Göncz Árpád vagy Mádl Ferenc. Míg ők messze vezették a politikusok előtt a mezőnyt, addig Sólyom a legfrissebb felmérés szerint Orbán Viktor mögé szorulva teljesen együtt mozog a pártpolitikusokkal.