Új dokumentumkötetek Mindszentyről és Nagy Imréről

A kötetek megjelenése alkalmából tartott ünnepségen Boross Péter volt miniszterelnök, a könyvbemutató egyik fővédnöke azt emelte ki, hogy a két, eltérő életutat bejáró történelmi személyiség sorsának közös pontja 1956 októberének vége.

Mindszentyre a második világháború utáni években "vallási hovatartozás nélkül felnéztek", személye sérthetetlensége iránt pedig irracionális reményt tápláltak magukban az emberek - hangsúlyozta az MDF politikusa, hozzátéve: szerinte a hercegprímás perbe fogásakor tapasztalhatta meg az ország, hogy az akkori rendszer "minden megtehet" az emberekkel.

Nagy Imréről szólva Boross Péter elmondta, hogy amikor 1953-ban Nagy miniszterelnök lett, rá is reménykedve tekintett az ország lakossága, de ő akkor nem igazolta ennek jogosságát. Az 1956-os forradalomban viszont már "valamifajta szocialista megújulást akart" - jegyezte meg, utalva azonban arra is, hogy azóta már tudni lehet, hogy naivitás volt ebben hinni, mert "a rendszer javíthatatlan volt".

Kahler Frigyes egyetemi tanár, jogász az emberi jogok "előharcosának" nevezte Mindszentyt, aki szembeszállt a barna és a vörös terrorral is. A Nagy Imre-perről szóló kötetről szólva elmondta, hogy a közölt forrásokban gyakran feltűnik az akkori kommunista pártelit, de a könyv inkább mégis az országról szól, azokról, akiket akkor manipulált a kormány, a hatalmi elit.

Ennek a manipulációnak a hatásai máig érezhetőek, s ez magyarázza azt is, hogy sok pedagógus máig "nem meri" tanítani az 1956-os forradalmat - hívta fel a figyelmet Kahler Frigyes.

A Majd, halálra ítélve című kötet Mindszenty József esztergomi érsek élettörténetéhez szolgáltat adalékokat, a hercegprímás ellen a negyvenes évek végén megrendezett koncepciós per anyagát csakúgy közreadja, mint az 1956-tól 1971-ig, a budapesti amerikai követségen töltött évek legújabb kutatási eredményeit. A dokumentumgyűjtemény két szerzője Somorjai Ádám egyháztörténész, bencés szerzetes, a Vatikáni Államtitkárság munkatársa és Zinner Tibor jogtörténész, a Legfelsőbb Bíróság tudományos kabinetjének vezetője.

A Koronatanúk jeltelen sírgödrökben című, szintén szerdán bemutatott kötet egyik szerzője ugyancsak Zinner Tibor, a másik pedig Horváth Miklós hadtörténész. A kötet 301 dokumentumot tartalmaz. A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelent két könyvhöz CD-melléklet is tartozik.