Százhuszonöt éves az első magyar erdészeti iskola

Andrésiné Ambrus Ildikó, az intézmény igazgatója elmondta, az iskolában jelenleg négy évfolyamon több mint háromszáz diákot oktatnak.

A jubileumra a fenntartó Csongrád Megyei Önkormányzat támogatásával és az erdőgazdaságok szakképzési hozzájárulásából, összesen 24 millió forintból elkészült a középiskola új foglalkoztató egysége. A három helyiségből álló 100 négyzetméteres épületben a 9-10. osztályos diákok szakmai előkészítő gyakorlatait tartják majd - közölte a szakember.

Az iskola történetéről az ünnepségen az igazgató elmondta, 1879-ben az árvíz romba döntötte Szegedet. A város újjáépítése kapcsán Bedő Albert országos főerdőmester, illetve a munkálatokat irányító Tisza Lajos királyi biztos meggyőzte a minisztert, hogy itt a legjobb alkalom az erdőőri szakiskola megépítésére. Szeged városa helyszínt is biztosított az intézményhez: a város legerdősebb területére, Várostanyára tervezték a beruházást. Megindult az építkezés, s 1883-ban Bedő Albert országos főerdőmester átvette az iskolát Pálffy Ferenc szegedi polgármestertől.

Néhány nappal később Ferenc József császár és király - Tisza Kálmán és Jókai Mór kíséretében - látogatást tett az újjáépített Szegeden, s megtekintette az új iskolát is. A személyes látogatás emlékére az iskolaszék elnöke kérte, hogy a Várostanya ezentúl "Királyhalomnak neveztessék", s a rajta lévő állami intézmény, az erdőőri szakiskola így lett Királyhalmi Erdőőri Szakiskola hosszú évtizedekre, s majd csak 1962-ben vette fel Bedő Albert nevét.