Azok az egerek, melyek naponta kaptak ginkgókivonatot a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen, mielőtt laboratóriumi körülmények között szélütést váltottak ki náluk, csak fele károsodást szenvedtek el, mint a szert nem fogyasztó társaik.

Ha korábban nem, de öt perccel a szélütés után adtak ginkgókivonatot az egereknek, akkor hatvan százalékkal kevesebb károsodás történt agyukban az első napon, mint azoknál az egereknél, amelyek utólag sem kaptak a szerből. Azok az egerek, melyek a szélütés után négy és fél órával hozzájutottak a páfrányfenyő kivonatához, körülbelül egyharmaddal kevesebb agyi sérülést szenvedtek el, mint a kontrollcsoport egerei.

Sylvain Dore kutatásvezető szerint a ginkgó hasonlóan előnyös lehet a szélütésen átesett embereknél is, védheti az agyat a károsodástól.Dore és munkatársai úgy vélik, a páfrányfenyő leveléből készült kivonat emeli egy HO-1 jelű enzim szintjét, amely antioxidánsként védi a stresszhatás alatt lévő sejteket a szabadgyökök ártalmaitól. Elméletük igazolására genetikailag módosítottak egereket úgy, hogy azokban ne termelődjön az enzim. Amikor a génmódosított kísérleti állatoknak adták a kivonatot, nem jelentkezett védőhatás, hiszen az enzim, melynek szintjét emelné, ebben az esetben egyáltalán nem termelődött.

A páfrányfenyő legalább 270 millió éve él a Földön, az egyik legrégebbi, egyúttal az egyik leghosszabb életű fa, ezer évnél idősebb példányai is ismertek. Levelét és gyökerét a hagyományos kínai orvoslásban is alkalmazzák.