A metróépítés miatt megsűllyedt a műegyetem egyik épülete

A dékán ugyanakkor az épület esetleges kiürítését a lehető legrosszabb forgatókönyvnek nevezte, amelyre reményeik szerint nem lesz szükség. Jelenleg két olyan hely van az épületben, amelyre oda kell figyelni - közölte.

A Népszabadság pénteken arról írt, lehet, hogy ki kell üríteni a Műegyetemet, mert a 4-es metró építése miatt lassan süllyed az épület. A lap úgy tudja, kritikus határra ért a vegyészmérnöki és biomérnöki kar épületének süllyedése, amelyet a metróalagút és az épület alatti peron építése okoz.

Pokol Béla az MTI-nek elmondta: a süllyedést folyamatosan mérik, az adatok azonban nem hozzájuk, hanem a beruházóhoz futnak be, amely az időnként közli velük azokat.

A legutóbbi, általa ismert adatok szerint 5 és 6 centiméter közötti az épület süllyedése az elmúlt fél évben. Ez meghaladja a szakértők által jósolt mértéket - jegyezte meg, hozzátéve: tudomása szerint veszélyes helyzet 6 centimétertől állhat elő, ekkor már komoly károk keletkezhetnek.
Mint mondta, már most is vannak a főfalakban, a pillérekben, illetve boltozatoknál repedések.

További veszélyforrást jelenthetnek a közművek, nem tudni, hogy például a csatornák, gázcsövek hogyan reagálnak a veszélyes értéket meghaladó süllyedésre. Az épület repedésének következménye, hogy egymáshoz képest is mozognak a falak, a födémek, tehát épületen belül is jelentkezhetnek problémák.

A dékán felidézte: a süllyedés augusztus vége felé lett olyan mértékű, hogy a beruházó és kivitelező jelentkezett az egyetemnél. Ez ugyanakkor egybeesett azzal, hogy az egyetemen is észlelni kezdték a problémát: a rengeteg új repedést, a csempék leválását a falról. Emellett feljött a burkolat, elmozdult az erkélykorlát egyes helyeken - sorolta.

A mozgás az utóbbi két hétben ugyan lassult, de nem állt meg, s tudomásuk szerint a mélyállomás építése nem fejeződött be, az épület most is mozog - tette hozzá Pokol Béla.
Az épület állapotát folyamatosan figyelik, statikai szakértő azonnal jelzi, ha bárhol veszélyhelyzet áll elő.

Az épületben az egyik nagyelőadóban hatszázan, a másikban háromszázan férnek el. Emellett laborok, egyéb irodák is vannak az épületben, ahol egyszerre akár hat-hétszáz személy is tartózkodhat.

A dékán által az MTI-hez eljuttatott, szeptember végi egyetemi összefoglaló anyagban az olvasható: a metróépítkezés megkezdése előtt készült szakértői tanulmány szerint a több mint 100 éves épületet, illetve elsősorban az épület alapozását meg kellene erősíteni, hogy biztonsággal kibírja a közvetlen alatta folyó metróvonal- és állomásépítési munkálatokat. Ez mintegy egymilliárd forintba kerülne, a stabilizációs munkálatokat azonban költségtakarékossági okokból nem végezték el.

A 4-es metró Szent Gellért téri állomásának elkészültét követően közvetlenül a "Ch" épület alatt fékeznek és gyorsítanak majd a szerelvények, ami azért lehet kritikus, mert az épületben olyan vegyi kísérletek zajlanak, amelyekhez rezgésmentes (és elektromágneses terhelés mentes) környezetre van szükség. Az egyetem korábbi, ez irányú jelzéseit sem vették figyelembe, így nem zárható ki, hogy szükségessé válik a kari mérőlaborok egy részének másik egyetemi épületbe történő átköltöztetése.

A Műegyetem az ügyben már korábban is többször megkereste a beruházó DBR Metró Projekt Igazgatóságot, ám érdemi intézkedés nem történt, és az elmaradt szakértői vizsgálatokat sem végezték el pótlólag. Eddig az intézmény külső forrást nem vett igénybe, hogy megvizsgáltassa, és szükség szerint stabilizálhassa, megerősíthesse a "Ch" épületet, de a kialakult helyzetben a napokban segítséget kért az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól.

A DBR Metró Projekt Igazgatóság péntek délelőtt az MTI-vel azt közölte: nincs veszélyben statikai szempontból a Műegyetem "Ch" épülete; a süllyedés megállt, a keletkezett károkat megtérítik a metróépítők.

A beruházó hozzátette: az építkezés kezdete óta végzett helyszíni szemlék szerint a Műegyetem "Ch" épületének süllyedése nem éri el az előzetes állapotfelmérések nyomán megállapított, szakértők által várt határértéket.