Nem diszkriminálja a 2009-es költségvetés az egyházakat

Csepregi András szerint Bölcskei Gusztávnak az a szerdai, az MTI-nek tett kijelentése, mely szerint "a költségvetés előkészítő tárgyalásaiba az egyházakat idén sem vonták be", csak félig állja meg a helyét, mert az oktatási és kulturális tárca tavaly ezt megtette. Ennek során változott az eredeti terv: így az egyházak támogatása a megelőző évhez képest 978 millió forinttal nőtt.

A tárca 2008-ra vonatkozó eredeti szándékával szemben ugyanis az egyházaknak felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékának állami kiegészítése még egy évvel tovább tartotta meg a régi, 0,9-es szintet, e szerint az egyházak alapműködésre és hitéletre fordítható költségvetési támogatása az eredeti tervhez képest idén 1,3 milliárd forinttal több volt - közölte.

Éppen az egyházaknak a személyi jövedelemadó kiegészítésére vonatkozó kérésének részbeni teljesítése vezetett a közgyűjtemények fenntartására és a rekonstrukciójára fordítható címzett támogatás mintegy 350 millió forintos csökkenéséhez 2008-ban, ami viszont a költségvetés tervezetét támadó egyházi kritika egyetlen témája lett. Bölcskei Gusztáv felszólítása a reneszánsz év bojkottjára és az a vádja, hogy a kormány el akarja lehetetleníteni az egyházi fenntartású könyvtárak, levéltárak és múzeumok működését, "hosszú ideig emlékezetes marad" - folytatta.

Csepregi András elmondása szerint lassanként érvényesül a tárca és az egyházak közös szándéka, hogy az egyházi támogatások ne legyenek évről évre ismétlődő alkudozások tárgyai. Ennek illusztrálására kijelentette, hogy a vissza nem kért ingatlanok után fizetendő örökjáradék törvényi automatizmus alapján emelkedett 9,5 milliárd forint fölé, az 1 százalékos felajánlások kiegészítése pedig az APEH közlése alapján alakult ki valamivel több mint 9,5 milliárd forintra.
A tárca a hittanoktatásra - a tavalyival megegyezően - 3,3 milliárd forintot, a kistelepüléseken élő lelkészek jövedelempótlékára pedig a tavalyihoz képest kissé magasabb összeget, 1,7 milliárd forintot szánt. Ezek az összegek közvetlenül az alapműködés, a hitélet javára fordíthatók. Az egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője ezért érthetetlennek tartotta azt a református egyházi vezetői vádat, mely szerint "a kormány elutasítja, értéktelennek tartja az egyházak hitéletét".

Az oktatási és kulturális tárca titkárságvezetője emlékeztetett arra, hogy az 1 százalék kiegészítésével kapcsolatos törvénymódosítás már 2007 decemberében szabályozta a 2009-től alkalmazandó elvet, amely szerint a költségvetés a felajánlások összegét duplázza meg.

Az új szabály fontos tartalmi eleme, hogy míg alsó küszöbként garantálja a Vatikáni Megállapodásban rögzített 0,5 százalékot, a kiegészítés a felajánlásokhoz igazodik, s tükrözi a felajánlások összegének növekedését is. Míg a korábbi, merev felső határ a felajánlásoktól függetlenül garantálta a személyi jövedelemadó egy bizonyos hányadát, az új szabály közvetlenül motiválja a felajánlásokat, számít a támogatók aktivitására, ami az elmúlt évek során egyenletesen növekedett - magyarázta.

Csepregi András utalt rá, hogy az idei egyeztetés egyetlen tárgya az lehetett volna, hogy az 1 százalék kiegészítésének csökkenésével felszabaduló forrás milyen módon és milyen mértékben kerülhet az egyházakhoz. Az ország adott gazdasági helyzetében nem lehetett a tárca célja, hogy az egyházi támogatások összértéke a szabályok változása mellett is növekedjen. "Ugyanakkor pontosan tudtuk, hogy az egyházak életét milyen címzett támogatás segíti" - fűzte hozzá.

Az egyházi közgyűjtemények fenntartásával és az épületek rekonstrukciójával kapcsolatban úgy fogalmazott: az egyházak jövőre ezeken a területeken jelentős forrásokhoz juthatnak. Ugyanakkor hozzátette, hogy a jövő évi költségvetés "nem kíván versenyezni a millenniumi évek kimagaslóan jelentős műemlék-felújítási programjával, amikor egy év alatt négymilliárd forint jutott rekonstrukcióra".

A közgyűjtemények 816 millió forintja sem önmagában siker, inkább lehetőség az egyházi gyűjtemények számára, hogy biztosabb anyagi alapon vegyék számba feladataikat. "Sikernek majd akkor tarthatjuk, ha az egyházi könyvtárak, múzeumok és levéltárak ezen a háttéren meg tudják erősíteni szolgálatukat" - fogalmazott.