A kutatás eredményeiből, amelyek a Proceedings of the National Academy of Sciences internetes kiadásában jelentek meg, számos következtetést lehet levonni. Először is, hogy a futómadarak genetikailag sokkal közelebb állnak repülő rokonaikhoz, a tinamukhoz, mint a többi futómadárhoz, állítja Edward Braun zoológusprofesszor. Másodszor, hogy a futómadarak párhuzamos evolúció eredményeként jöttek létre, azaz a különböző fajok különböző élőhelyeken ugyanazt az evolúciós ösvényt bejárva alakultak ki.

Ezelőtt a futómadarakat a vikariáló fajok példájaként szokták felhozni. Ez a fogalom azt jelenti, hogy egy faj földrajzilag kettő vagy több alcsoportra válik szét, amelyek aztán külön-külön evolúciós útvonalat bejárva különbözővé válnak. A tudósok eddig azt feltételezték, hogy a futómadarak közös, röpképtelen őse a Gondwana szuperkontinensen élt, majd miután az Afrikára, Dél-Amerikára, Ausztráliára és Új-Zélandra szakadt szét, külön-külön fejlődtek tovább és evolúciósan szétváltak.

Braun szerint a most kapott ismeretek alapján nagyon valószínű, hogy a futómadarak ősei a déli kontinensek közt sokkal egyszerűbb módon oszlottak szét, miután a Gondwana szétesett: repültek. Még magyarázatra vár azonban, hogyan alakultak ki ennyire eltérő környezetben ennyire hasonló madarak?