Óvni kell a közrendet

A javaslatokat szerdán fogadta el a kormány.A miniszter közölte, a kabinet elkötelezett a polgárok szabadságának és jogainak védelmében, ennek szellemében terjesztik az Országgyűlés elé javaslataikat, amely részben megoldást nyújt az elmúlt másfél-két évben tapasztalt, a jogállam alapintézményeit kikezdő jelenségekre.

"Csak demokratikus, alkotmányos, jogállami válasz lehetséges. Olyan válasz, ami nem az alkotmányos jogokat korlátozza (...), hanem olyan válasz, amely védi, biztosítja, a mainál is fokozottabban juttatja érvényre ezeket az alkotmányos jogokat" - fogalmazott a tárcavezető.
Mint mondta, a javaslatok célja, hogy Magyarország biztonságosabb, nyugodtabb legyen, ahol minden polgár biztos lehet abban, hogy jogait - bármi is legyen a politikai véleménye - nyugodtan gyakorolhatja, és ezt komoly büntetéstől való fenyegetettsége nélkül senki sem korlátozhatja, sértheti.

A büntető és szabálysértési jogszabályok változásairól szólva azt mondta: ott kívánja megerősíteni a jogállam védelmét, ahol azt a leginkább megpróbálták kikezdeni és ahol az eddigi védelem nem bizonyult elégségesnek. Példaként említette, hogy új tényállások bevezetését és új értelmező rendelkezéseket is tartalmaz a kormány által benyújtott javaslat, hathatósabbá kívánják tenni a szabálysértési szankciórendszert.

A konkrét javaslatok közül kiemelte a kihívóan közösségellenes magatartások közül a garázdaságot, amely az elmúlt időszakban az utcai rendzavarásokban öltött testet. Szeretnék világossá tenni, hogy mit tűr el az állam, mi tartozik a szólásszabadság körébe és mi az, amely a köznyugalom megsértéséhez tartozik. Hozzátette: aki nyilvános rendezvényen garázdaságot követ el, az a mainál súlyosabb büntetésre számíthat.

Szintén a módosítások közül emelte ki a garázdaság megállapításához szükséges erőszakos elkövetési mód fogalmát, amellyel kapcsolatban a javaslat kimondja: "aki mással szemben akár testi sérülés okozásának szándéka nélkül is, de erőszakosan lép fel, annak garázdaságért kell felelnie". Draskovics Tibor ezt idézte akkor is, amikor egy újságíró azt kérdezte tőle, hogy a jövőben büntetnék-e a tojásdobálást.

A miniszter szerint szabálysértésért felelne az is, aki mások nyugalmát úgy zavarja meg, hogy sajátos alakzatban, egyenruhában, megfélemlítő módon lép fel.

Módosítanák a közérdekű üzem - például a vasúti közlekedés, távközlési rendszerek - megzavarásának szabályát is, Draskovics Tibor szerint a javaslat hathatósabb fellépést tesz lehetővé például a távközlési kábelek megrongálóinak.

A közösség tagjai elleni erőszak büntetőjogi tényállásának módosításáról szólva azt mondta, eddig csak etnikai, vallási csoportokra vonatkozott a védelem, ezt nyitnák ki a társadalom többi csoportja felé, legyen az akár világnézeti, vagy szexuális orientáció alapján azonosítható.

Az egyesülési és gyülekezési szabályokkal kapcsolatban kifejtette: a javaslat szerint már azt is büntetnék, aki megzavar egy rendezvényt, demonstrációt, de jó néhány esetben már az előkészületet is büntetnék.

Példaként említette, ha valaki felhív, ajánlkozik bűncselekmény elkövetésére, akkor már az is büntetendő lenne függetlenül attól, hogy a cselekményt elkövették-e avagy sem. Szintén büntetnék azokat, akik hatósági eljárást zavarnak meg vagy próbálják megakadályozni egy tárgyalás nyilvánosságát.

A tervezet nem az elmúlt időszak jelenségeire reagáló, de a szankciórendszert megerősítő javaslatai közé sorolta a miniszter a szabálysértési bírságok behajtásának hatékonyabbá tételét. Példaként említette, hogy azok, akik nem fizetik be időben a jogerősen kiszabott bírság összegét, felkerülnének az internetre, hogy "ország-világ lássa, kik nem voltak restek megszegni a közösségi együttélés szabályait".

Új elem az is, hogy 30 ezer forint feletti bírság esetén az állam a határidő lejárta után jelzálogjog formájában is behajthatná a kirótt összeget, illetve az is, hogy létrehoznák a szabálysértési nyilvántartás rendszerét.

A másik, az emberi méltóság védelme érdekében beterjesztett javaslattal kapcsolatban Draskovics Tibor kifejtette: a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jogszabályt vizsgálva az Alkotmánybíróság világossá tette, hogy lehet polgári jogi eszközrendszer használni ennek szabályozásakor, de ezeknek az eszközöknek a körét meghatározta.

A most benyújtott javaslat - hasonlóan az előzőhöz - azt teszi lehetővé, hogy ha egy közösség tagját sérti a közösségre nézve tett kijelentés, akkor anélkül is felléphessen, hogy őt magát megtámadták volna. Draskovics Tibor szerint az új javaslat az Ab iránymutatása alapján készült és kiállja az alkotmányosság próbáját.

A kormányszóvivői tájékoztatón átadott háttéranyag alapján a korábbi javaslattól eltérő az új tervezetben, hogy a kormány álláspontja szerint a gyűlöletbeszéd elleni hatékony fellépés érdekében indokolt, "hogy az ugyanazon a magatartáson alapuló perekre egy eljárásban kerüljön sor".

"Nem gondolom és a kormány sem gondolja, hogy a benyújtott javaslat megoldja azokat a társadalmi, politikai problémákat, amelyek ezek mögött a jelenségek mögött meghúzódnak" - fogalmazott a miniszter. Hozzátette: sokféle eszközre van még szükség, példaként említve a sporttörvény korrekcióját. Hangsúlyozta: a módosítások célja, hogy társadalmi-politikai egyetértés jöjjön létre arról, hogy mi az ami elfogadható, és mi nem, valamint ezzel kapcsolatban legyen vége a kettős beszédnek mindenki részéről.