Márványszobor az évszak műtárgya a Szépművészeti Múzeumban

A "fél életnagyságú", ülő nőt ábrázoló szobor 1903 óta ismert, egykor Enyedi Lukács (1845-1906) gyűjteményébe tartozott, aki Olaszországban vásárolta műtárgyainak zömét, valószínű tehát, hogy ez a szobor is onnét származik. A Iunoként számon tartott márványszobor a család gyűjteményében maradt egészen a hagyaték 1923-ban történt elárverezéséig, azután nyoma veszett - tudatta Lévay Zoltán, az intézmény kommunikációs osztályvezető-helyettese az MTI-vel.

Felidézte, hogy a szobor az 1950-es évek elején bukkant fel újra, ekkor a budapesti Lukács fürdőt díszítette. Innen a Budapesti Történeti Múzeumba vitték, az intézmény idén "példás nagyvonalúsággal hosszú távú letétbe adta a gyűjtőkörileg illetékes Szépművészeti Múzeumnak" - fogalmazott Lévay Zoltán.

Hozzátette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával restaurálta az időközben veszélyeztetett állapotba jutott művet Varga József kőfaragó-restaurátor és Konkoly György kőszobrász-restaurátor.

A szobor restaurálására azért volt szükség, mert az ókori eredetit a modern korban több helyen kiegészítették és a kiegészítéseket rögzítő fém csapok korrodálódása a márványt is megrepesztette. A restaurálás során le kellett venni a modern kiegészítéseket, eltávolítani a fém rögzítőcsapokat, majd újra összeállítani a szobrot. Az ókori alkotás durvaszemcsés thasosi márványból készült, a későbbi, ókor utáni pótlásokat viszont finomabb szemcséjű, talán Itáliában bányászott márványból faragták.

A Szépművészeti Múzeum antik gyűjteménye több mint 4 éve hagyományteremtő szándékkal indította útjára Az évszak műtárgya kamarakiállítás-sorozatot, amelynek célja, hogy rendszeresen a közönség elé tárja a gyűjteményben folyó munka eredményeit: egy-egy újonnan megszerzett, illetve restaurált művet, vagy olyanokat, amelyekről új és bemutatásra érdemes tudományos eredmények születtek.