Egyetértünk azzal, hogy a folyamat felgyorsuljon – mondta a külügyi államtitkár a parlament külügyi bizottságának ülése után arra a kérdésre, hogy Magyarország támogatja-e Grúzia meghívását az akciótervbe. Magyarország kezdettől fogva támogatta a NATO-Grúzia bizottság felállítását – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a grúziai események megítélésével kapcsolatban több az azonosság, mint a különbség a kormány és az ellenzék álláspontja között. A külügyi tárca végig határozott álláspontot képviselt a grúz-orosz válsággal kapcsolatban, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig többször megszólalt a kérdésben – tette hozzá Horváthné Fekszi Márta.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint egyértelmű, hogy Grúziát fel kell venni az akciótervbe. Ha a bukaresti csúcson Grúziát meghívták volna a MAP-be, akkor valószínűleg elkerülhető lett volna a grúz-orosz háború kirobbanása – vélekedett.

A fideszes politikus úgy látja, Gyurcsány Ferenc cinkosan hallgat a grúziai események kapcsán. A miniszterelnöknek azért is meg kellett volna szólalnia, mert Gyurcsány Ferencet ország-világ úgy tartja számon, mint az orosz politika iránt felettébb engedékeny kormányfőt – jegyezte meg Németh Zsolt.

Szabó Vilmos (MSZP), a külügyi bizottság alelnöke szerint megfelelő volt Magyarország reagálása a grúziai válsággal kapcsolatban. Mint mondta, az MSZP álláspontja azonos a kormány álláspontjával. A szocialista politikus visszautasította azt a megközelítést, hogy Gyurcsány Ferenc oroszbarát lenne.

Horváthné Fekszi Márta a bizottsági ülésen arról is beszélt, hogy az EBESZ grúziai megfigyelői csoportjába négy szakembert küld Magyarország, és az Európai Unió civil missziójába is ajánlott fel diplomatát Magyarország. Emellett 30 millió forintnyi magyar segély is érkezik Grúziába.

Az államtitkár kiemelte, hogy a tbiliszi magyar nagykövetség hivatalosan október 28-án nyílik meg. A megnyitón a tervek szerint nemcsak a kormány, hanem a parlamenti pártok képviselői is ott lesznek. A nagykövetség megnyitását a Külügyminisztérium két vezető diplomatája készíti elő a helyszínen, ezzel párhuzamosan a tárca Budapesten egyeztet a grúz nagykövettel. Magyarország az Egyesült Államokkal és több uniós tagországgal is együttműködik a nagykövetség megnyitásával kapcsolatban.

A most megnyíló nagykövetségen olyan diplomaták dolgoznak majd, akik oroszul és angolul is kiválóan beszélnek. A munkatársak aszerint kerültek kiválasztásra, hogy jártasak-e biztonságpolitikai és katonai kérdésekben – fűzte hozzá az államtitkár. Az egyelőre nem nyilvános, ki lesz a magyar nagykövet Tbilisziben.

Válságkezelésre, menedzselésre termett magyar nagykövetre van szükség Grúziában. A mostani nagykövetjelölt korábban a biztonsági szolgálat főnöke volt és jelenleg is diplomata – mondta ezzel kapcsolatban Horváthné Fekszi Márta.

Egyetértünk azzal, hogy felgyorsuljon Grúzia közeledése a NATO-hoz. Magyarország kezdettől fogva támogatta a NATO-Grúzia bizottság felállítását – mondta a külügyi államtitkár a parlament külügyi bizottságának ülése után a távirati iroda kérdésére.

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint egyértelmű, hogy Grúziát meg kell hívni az akciótervbe. Ha a bukaresti csúcson Grúziát meghívták volna a MAP-be, akkor valószínűleg elkerülhető lett volna a grúz-orosz háború kirobbanása – tette hozzá.