Tudomány

Űrtechnológiával foglalkozó nemzeti laboratórium kezdte meg működését a BME-n

Elindult az Űrtechnológiával a Rezilienciáért Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME); a 2029 szeptemberéig tartó, 1,5 milliárd forintból megvalósuló projekt az űrkutatás, a navigáció, a földtudományok és az agrárdigitalizáció területén folytat kutatás-fejlesztési tevékenységet - közölte az egyetem hétfőn az MTI-vel.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával megvalósuló program célja olyan innovatív megoldások kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a társadalmi és gazdasági kihívások kezeléséhez, valamint a hazai kutatási és innovációs kapacitások erősítéséhez – írták a közleményben.

Kiemelték, hogy az űrtechnológiák egyre jelentősebb szerepet töltenek be a telekommunikációban, a helymeghatározásban és a környezeti monitoringban, amelyek a modern gazdaság és a külső sokkoknak ellenálló társadalom működésének alapját jelentik. Erre a célkitűzésre utal a projekt címe (SPACE4R – Space for Resilience) is. Hangsúlyozták: alapvető fontosságú, hogy ezek a szolgáltatások és téradatok megbízhatóan és folyamatosan rendelkezésre álljanak.

A tájékoztatás szerint a laboratórium kutatásai a műholdas rendszerek és szolgáltatások megbízhatóságát, az űrképes technológiai fejlesztések kritikus elemeit, valamint az éghajlatváltozás okozta környezeti folyamatok pontosabb megismerését szolgálják és az ezekhez kapcsolódó technológiák fejlesztését szolgálják.

A program központi eleme egy új műholdplatform fejlesztése, amely lehetőséget teremt a légkör és az űridőjárás jelenségeinek vizsgálatára is. A kutatások kiterjednek a naptevékenység és a részecskesugárzás hatásainak elemzésére, valamint a műholdas kommunikációs és navigációs rendszereket érintő kockázatok vizsgálatára

– olvasható a közleményben.

A kifejlesztett műholdplatform innovatív, a kvantuminformatikai és biotechnológiai kutatásoknak is helyt ad. A laboratórium emellett a GNSS jelek zavarásának és hamisításának felismerésével is foglalkozik.

A projekt részeként fejlesztett agrármérőállomások a csapadék, a talajnedvesség és más környezeti paraméterek mérésével támogatják a precíziós mezőgazdaságot, elősegítve a hatékonyabb víz- és erőforrás-gazdálkodást – írták a közleményben.

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.