A kétnyelvű gyerekek hajlamosabbak a dadogásrav

Az Archives of Disease in Childhood című folyóiratban megjelent tanulmányban 300, 8-10 éves dadogó gyerekkel végzett kutatás eredményeit publikálták.

A vizsgált csoport egyötöde, azaz 70 gyerek beszélt két nyelvet, közülük 38-an úgy tanultak meg angolul, hogy családjuk egyetlen tagja sem használta a nyelvet. Harmincnyolcuk közül ötéves koráig 15 gyerek nem ismert más nyelvet, csak a nem angol anyanyelvét, 23 pedig gyakorlatilag két anyanyelvvel rendelkezett.

A szakemberek 31 olyan gyereket találtak, akik dadogtak az anyanyelvükön és angolul egyaránt. A beszédprobléma négy és fél éves koruk táján kezdődött. A fiúk négyszer érintettebbek, mint a lányok.
A kutatók megfigyelték, hogy a két nyelven beszélő, nem dadogó gyerekek háromnegyede otthon nem használta az angolt.

A tanulmány szerint a kétnyelvű gyerekek nehezebben tudják leküzdeni a dadogást: 12 éves korukra mindössze 25 százalékuk szabadult meg beszédproblémájától, míg az egynyelvűek ekkorra már 50 százalékban beszédritmuszavar nélkül éltek.

Noha általában a tanulók iskolai teljesítménye nem szenvedte meg a zavart, a kutatók mégis azt javasolják, hogy a dadogás elkerülése érdekében a kétnyelvű gyerek ne menjenek addig iskolába, míg az angolt nem sajátítják el, ezzel jelentősen csökkenthető a beszédzavar kialakulása, vagy ha az mégis jelentkezne, a javulás gyorsabb üteművé válik.