2024. április 24. - György

A civilizáció vége – videóval

Vízi örömökkel zártuk az olimpiát: 3 aranyérem született kajak-kenu és vízilabda fronton, miközben a Mosoni-Dunán múlattuk az időt. A Szigetközben ért minket az a felfedezés is, hogy a tábortüzes magyar dalok sorába Bródy és társainak szerzeményei mellé b
2008. augusztus 25. hétfő 15:03 - paulson
„Unom a rádiót, unom a tévét,
Unom az elejét, unom a végét”

Vízitúrázni sok minden miatt jó. Magyarország bővelkedik a gyönyörű folyókban, ráadásul egy időre élvezet kikapcsolni magunkat médiabefogadó szerepünkből, elfelejteni a munkahelyi gondokat, és az út alatt egy csavarnak lenni a csapat szerkezetében. A vízen fúj a szél, vagy kalandozhatsz a mellékágban fák árnyékában (rossz esetben fennakadva a fatörzseken), nem kell légkondival sem küszködni. Délután legalább annyira öröm kiszállni a kenuból, mint amennyire lelkesen beszálltunk oda reggel. A napközbeni hajóösszekapaszkodós, csorgós mókák, az önerőből hajtó jármű okozta elégedettség után jöhet az esti felvonás, ami szintén kis hétköznapi örömöket rejt magában. Sátorállítás, közös vacsorakészítés, beszélgetés és iszogatás, ökörködés és dalolás. Ugye, hogy nem is hiányzik az a fránya tévé?

"Amikor azt csinálok végre, amit akarok,
És nem érdekel már többé csak a buli, meg a pia, meg a haverok!!!"

Másik szép része a történetnek, hogy a civilizációtól távol megalkothatjuk a magunk törvényei közt működő kis nomád közösségét. Vannak itt is persze szabályok, a másikra és a másokra figyelni kell, de mindenki kicsit elengedheti magát, kibújhat a bőréből. Kialakítjátok a saját kis nyelvezeteteket, az újonnan érkezetteket is megtanítjátok újra beszélni. Evezel, pakolsz, teszed a dolgod, és eljön a megérdemelt pihenés órája. Ilyenkor az se baj, ha alaposan a pohár fenekére nézel.

"Hagyjátok, hogy végre éljek,
Nem érdekel semmilyen kényszer,
Hadd rúgjak be végre elégszer már"

Egy ilyen pásztori idillekre emlékeztető helyzetben a zeneszerető ember feje újra teli lesz dalokkal és szövegeikkel, olyanokkal is, amiket a hétköznapi mókuskerék kipörget. A Mosoni-Duna idei sztárja a Tankcsapda volt. A kicsit rosszemlékű tábortüzes éneklős történettel szemben kifejezetten üdítő hatása volt Lukács László (és társainak) szerzeményeit dúdolgatni, halkan merengősen énekelni, és együtt üvölteni másokkal. A lassan 20. születésnapja felé tartó csapat méltán az ország egyik legnépszerűbb rockegyüttese, egyike azon keveseknek, akiknek sikerült a rockzenétől kissé távolabb hallgatók füleit is meghódítani. A halkabb, egyszál gitározós móka után küldeném - „mindenkinek, aki szereti” - ezt a dalt. Sírjon az a gitár!



Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását