Kiderült: Rengetegen élnek tartalék nélkül Magyarországon

A magyarok jelentős része továbbra is bizonytalanul mozog a pénzügyek világában, sokaknál nemcsak a tudatos tervezés, hanem a biztonságot jelentő megtakarítás is hiányzik. A CIB Bank friss, reprezentatív kutatása szerint, amelyet a BiztosDöntés.hu ismertetett, a válaszadók kevesebb mint harmada érzi úgy, hogy teljesen átlátja és tudatosan kezeli a pénzügyeit. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok 32 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása. További 16 százalék legfeljebb 1-2 hónapnyi kiadást tudna fedezni a félretett pénzéből, vagyis a lakosság közel fele érdemi pénzügyi tartalék nélkül él.

Sokan érzik úgy, hogy elvesznek a pénzügyekben

A kutatás alapján a válaszadók 41 százaléka többnyire átlátja ugyan a saját pénzügyeit, de úgy érzi, vannak hiányosságai. A megkérdezettek 14 százaléka csak az alapokkal van tisztában, 8 százalék pedig kifejezetten nehezen igazodik el, vagy teljesen elveszettnek érzi magát a pénzügyi kérdésekben.

A bizonytalanság különösen a hosszabb távú döntéseknél válik látványossá. A válaszadók 36 százaléka a befektetések területén kérne szakértői segítséget, 25 százalék a nyugdíjtervezésben lenne bizonytalan, 18 százalék pedig egy átfogó pénzügyi stratégia kialakításához venne igénybe útmutatást. A mindennapi pénzügyekben sem sokkal jobb a helyzet. Különösen beszédes adat, hogy a lakosság mindössze 12 százaléka tudja, mekkora megtakarításra lenne szüksége idős korára.

A nyugdíjcélú megtakarítás még mindig gyenge pont

Bár egyre többen kezdenek el tudatosan félretenni nyugdíjcélra, az átlagos megtakarítási összegek továbbra is alacsonyak. A szakértők szerint hosszabb távon csak tudatos tervezéssel, rendszeres megtakarítással és a pénzügyi ismeretek fejlesztésével lehet stabilabb anyagi hátteret kialakítani. Ez azért is fontos, mert a nyugdíjas évekre való felkészülés nem néhány év alatt oldható meg. Minél később kezd valaki takarékoskodni, annál nagyobb havi összeget kellene félretennie ahhoz, hogy valódi biztonsági tartalékot építsen fel.

Régiós összevetésben mégsem áll rosszul Magyarország

A kép ugyanakkor árnyaltabb, ha nem az egyéni megtakarításokat, hanem a teljes lakossági vagyont nézzük. Az MNB Megtakarítási jelentéséről kiadott közlemény szerint a magyar lakosság GDP-arányos nettó pénzügyi megtakarítása 2025-ben 4,6 százalék volt. Ez továbbra is meghaladja a régiós és az uniós országok átlagát. A háztartások nettó pénzügyi vagyona tavaly tovább nőtt, és az év végére elérte a GDP 117 százalékát. Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója arról is beszámolt, hogy 2025-ben folytatódott a lakossági portfóliók átrendeződése.

Tavaly a likvid pénzügyi vagyon irányába mozdult el a lakosság. A korábban magas kamatot kínáló PMÁP-papírok átárazódása miatt csökkent a lakossági állampapírvagyon, miközben nőtt a befektetési alapok, valamint főként az év első felében a devizaeszközök súlya. Az év második felében azonban a devizaeszközök részaránya mérséklődött, miközben a forinteszközök súlya ismét emelkedett. Ez részben a forint erősödésével függött össze.

Banai Ádám szerint 2025-ben a forintalapú befektetések összességében magasabb hozamot biztosítottak, mint a devizaeszközök, különösen akkor, ha az árfolyamhatásokat is figyelembe vesszük.

Az állampapír főként a tehetősebb háztartásoknál koncentrálódik

A jelentésből az is látszik, hogy a lakossági állampapírok továbbra is főként a magasabb jövedelmű, képzettebb, jellemzően budapesti háztartások kezében összpontosulnak. A 10 millió forinttal vagy annál nagyobb pénzügyi vagyonnal rendelkezők 63 százalékának van állampapírja. Ezzel szemben azok körében, akik legfeljebb 500 ezer forint megtakarítással rendelkeznek, mindössze 1 százalék ez az arány.

Sokan hagynak pénzt alacsony kamaton

A lekötött betétek területén is van mozgástér. A lekötött betétállomány csaknem fele alacsony, nagyjából 1 százalékos kamatot kínál, miközben a piacon ennél magasabb hozamú lehetőségek is elérhetők. Banai Ádám szerint ezért a lakossági befektetőknek érdemes lehet újragondolniuk a pénzügyi döntéseiket. A friss adatok alapján ugyanis nemcsak az számít, van-e valakinek megtakarítása, hanem az is, hogy azt milyen formában tartja, és mennyire tudatosan készül a hosszabb távú kiadásokra.