A kutatásokhoz a legkorszerűbb geofizikai eszközöket használták, s ezek segítségével sikerült bemérni az egykori hippodrom pontos helyét és kiterjedését.

A kutatások során a német archeológusok és történészek feltűnő, egyenes vonalú, csaknem 200 méter hosszúságú "pályákat" találtak. Feltételezések szerint a tulajdonképpeni "startistálló" - 24 fogat számára - egy környező domb alatt helyezkedett el.

Az egykori lóversenypályának mostanáig csak írásos nyomai voltak, régészetileg - eddig - semmit nem sikerült bizonyítani.

Mindezzel összefüggésben Norbert Müller sporttörténész most rendkívüli szenzációról beszélt, s annak a nézetnek adott hangot, hogy a legújabb régészeti lelet jelentősége hasonló ahhoz, mint amikor régészek 50 évvel ezelőtt rábukkantak Olympia antik stadionjaira.

A kutatók szerint a lóversenypálya Olympiában az akkori legnagyobb sportlétesítmény volt. Mostanáig az a vélemény tartotta magát, hogy az antik lóversenypályát egy folyó egyszerűen elmosta.

Az első olimpiai játékokat a hagyomány szerint i. e. 776-ban tartották a Peloponnészosz-félsziget közepén fekvő városban, s ettől kezdve rendszeresen megrendezték.

Olympia ma Görögország legjelentősebb régészeti helyszíne. Az olympiai ásatási területen valamikor az olimpiai falu volt, fürdőkkel, szállásokkal, éttermekkel, edzőtermekkel, szentélyekkel és a sportlétesítményekkel.