Próbaházasság: Ön kipróbálná?

– Már a pici gyerekek is, mikor papás-mamásat játszanak, azt gyakorolják, hogyan egészíti ki egymást két ember, és hogy hogyan gyűrhetik le a feladatokat közösen. Az asszonyok nem embert szülnek, hanem kisfiút vagy kislányt. Mikor mind a ketten harmóniában élnek egymással, akkor valósul meg az ember(pár) – árulta el Dr. C. Molnár Emma, párkapcsolati szakértő.

A fiatal felnőttkor nagy kihívása, hogy merjük-e vállalni az elkötelezettséget, a felelősséget. Bizonytalanság jellemez rengeteg fiatalt, és időset egyaránt. Nem ölnek túl sok energiát a kapcsolatba, mert attól tartanak, nem térül meg. Nincs tényleges jövőképük, mert félnek tőle.

– Bizonyos keretek vannak, ezek a barátság, az együttjárás, az együttélés, és a házasság. Egyéntől függ, ki melyiket választja, de nagyon erős hatása van a korszellemnek is, ami az elkötelezettségre haladékot ad. Például a bútorokat már nem egész életünkre vásároljuk, és bármikor lehetőségünk van az átképzésre is, hiszen rengeteg tanfolyam, képzési forma van. Az örök élet illúziójában, sőt, a haláltagadás korában élünk, ebből kifolyólag párt is csak időlegesen választunk. Ha mégis úgy döntene valaki, megházasodik, mindig megnyugtatja magát: ’’Ha nagyon nem megy, maximum elválok’’ – tette hozzá a párkapcsolati szakértő.

A kapcsolatban élést tanulni kell, amihez rengeteg energiát kell befektetnünk. Az emberek folyamatosan formálják, alakítják egymást. Sokkal több toleranciára és felelősségvállalásra lenne szükség.

– A kapcsolat művelése ugyanolyan mesterség, mint a cipészet. Mindkettőt tanulni kell. Egy harmonikus együttlét nemcsak a testiségről és a lobbanékony szerelemről szól, hanem egymás életre neveléséről és csiszolásáról is. Tartós kapcsolathoz mindegyikre egyaránt szükség van.