2024. június 23. - Zoltán

Kevés a szaki

Elsőként Arisztotelész osztotta fel a tudományágakat fizikára, politikára és poétikára. Művelőik azóta is vetélkednek tudományuk elsőbbségéért. Manapság a poétika az irodalom részeként ugyan különvált, de a humán- és természettudományok vetélkedése még t
2008. április 29. kedd 09:36 - Hírextra

A felsőfokú képzésben világszerte éveken át nőtt a humán szakokra jelentkezők és csökkent a természettudományiakon tanulni kívánók száma. Ez a tendencia megmutatkozott a szakmunkásképzés és a középfokú műszaki oktatás hanyatlásában is. Egész szakmai ágazatok középfokú "technikumai" zártak be, vagy - jobb esetben - felsőfokúvá avanzsáltak. A tendencia az utóbbi időben megfordult, mert a kevésbé fejlett régiókban is rájöttek, hogy például az amerikai technikai fölény egyik oka az ottani műszaki képzés magas foka. Ma már a világhírű MIT-en (Massachusetts Institute of Technology = műegyetem) végezni legalább akkora rangot jelent, mint a Harvard Egyetemen.

A humán tagozati túlképzés jelentősen növelte az állástalan pályakezdők számát, a műszaki képzésben végzettek iránt pedig hirtelen megnőtt a kereslet. A szakmunkások kereslete csakúgy, mint az újdonsült mérnököké. Az oktatási intézmények máris reagáltak, s emelték a humán szakokra felvételhez szükséges pontszámokat, - ez a tendencia egyébként Magyarországon is jellemző.

A köztudottan precíz németek mindezt statisztikákkal is alátámasztják. A Szövetségi Munkaügyi (közvetítő) Ügynökség adatai szerint egy-egy munkaadó átlagosan 65 nap alatt talál az igényeinek mindenben megfelelő diplomás munkavállalót. Ez villamosmérnök esetében 109 napig tart, a gépészmérnökében azonban már 114 napig. Az elektronika múlt századi fejlődése következtében az elmúlt években az arány fordított volt. Különösen meglepő, hogy a mostanában "trendi" kétdiplomás, a mérnöki mellé még egy mérnök-közgazdász képesítést is szerzettekből már 86 nap alatt találnak megfelelőt a munkaadók. Viszont az is kiderült, hogy a jóképességű mérnökök könnyen találnak utat a vállalatvezetési szék felé is. A tulajdonosok ugyanis felismerték, hogy egy gépgyártó vállalatnak a jó mérnökből jobb vezetője lehet, mint egy magasan kvalifikált közgazdászból.

A legfrissebb műszaki ágazatokban végzettekről - ilyen ágazat például a biotechnológia, a nanotechnológia, a környezetvédelmi technológia - viszont nincs statisztika, mert az ilyen végzettségűeket már az egyetemi padsorokból elszipkázzák. (Amint Magyarországon is tapasztalható volt a közelmúltban megrendezett műegyetemi állásbörzén).

A háttérbe szorult középfokú technikusképzést, valamint a célirányos szakmunkásképzést
állami szinten még nem rehabilitálták kellőképpen, az újra indításukról azonban már tárgyalnak. Az e téren megmutatkozó hiányt újabban a nagy iparvállalatok saját kezelésben, céltanfolyamokkal igyekeznek pótolni. Azok keretében gyakori a második szakmára felkészítés, például a lakatosaikat villanyszerelővé is kiképzik. Kiemelkedő példa erre az Audi. A németországi anyavállalat markánsan támogatja a célirányos mérnökképző egyetemeket, főiskolákat és a szakmunkás-képzést. A világcég nálunk tevékenykedő leányvállalata is hatékonyan működik közre a győri főiskola oktatómunkájában és a szakmunkásképzésben.

A műszaki tevékenység iránt nálunk is megmutatkozó kereslet már észlelhető a bérek módosulásában, mondhatnánk: a kereslet keresetet szül. Az álláshirdetésekben mind gyakoribb, hogy a hiányszakmákra a munkaadók azzal csalogatják a képzett munkaerőt: "személyre szóló bérezés és egyéb juttatások megegyezés szerint."

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását