Belföld
Horn Gábor: Orbán tudja, hogy nincs számára visszaút, az is kérdéses, a Fidesz megmarad-e
Egy lemaradó, alacsony teljesítményű, magával is békétlen haza az orbáni örökség, ahol semmi sem működik, amihez Orbán Viktor kormányának köze volt, ahol semmi sem úgy történt, ahogy azt Orbánék állították - vont mérleget a Fidesz országlásáról Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője, aki szerint a miniszterelnökre vonatkozó, két ciklusos korlátozás valójában nem is róla szól, hiszen Orbán is tudja, hogy nincs visszaút számára a hatalomba. Ez a mindenkori kormányfő korlátozását jelenti, ami nagyon fontos társadalmi üzenet.
A két ciklusra korlátozott miniszterelnöki szabály nem Orbánról szól, Orbán ekkora bukás után, nem lehet már a Fidesz miniszterelnök-jelöltje, de különösen nem lehet ismét ennek az országnak a miniszterelnöke – szögezte le egyik friss bejegyzésében Horn Gábor, hozzátéve, már ha egyáltalán a párt megmarad.
„Ez a korlátozás sokkal inkább Magyar Péterről szól, mint ilyen egy, szerintem bölcs önkorlátozás, egyébként pedig ezt ígérték, ezért is választották meg őket. (…) Ezt teszik, van hozzá felhatalmazásuk és
egyáltalán nem fogadható el a fideszes bukott politikusok tiltakozása, akik nem egyszer, nem kétszer 24 óra alatt fogadtak el visszamenőleges érvényű törvényeke” – emelte ki a Republikon Intézet vezetője, volt országgyűlési képviselő. Horn Gábor azt is hangsúlyozta, „kéretik szerényebbnek lenni és a Tiszától pedig kéretik vállalható törvényeket benyújtani. A két ciklusos szabály ilyen és egy kicsit sem példa nélküli, hiszen éppen a magyar köztársasági elnökre is ez vonatkozik”.
Horn később foglalkozott azzal a kérdéssel is, vajon van-e visszaút Orbán számára a politikai élvonalba, ami élénk viták tárgya. Szerinte egyértelműen nincs.
„Nem egyszerűen a Fidesz bukott meg, hanem Orbán és rendszere. A történet már legalább tíz éve, kizárólag róla szól. A bukás egyik fontos oka volt az az egyközpontú, minden elemében autokratikus rendszer, ami kizárólag az ő személyére épített,
ahol nem csak a ‘külső fékek és ellensúlyok’ – a polgári demokrácia intézményei, garanciái – kerültek felszámolásra, hanem a pártján, az állampárton belül is felszámolt minden ellensúlyt, kritikát, önreflexiós lehetőséget. Eltakarította – vagy elmenekültek a közeléből – a tehetséges társak, kizárólag őt szolgáló mamelukokkal vette körül magát.”
Ez azt eredményezte, hogy Orbán elveszítette a kapcsolatát a magyar rögvalósággal, s „elhitte a saját hazugságát, beleszeretett a maga által épített virtuális világba, ahol ő egy megkerülhetetlen nemzetközi tényező, világpolitikai, de legalább európai szintű szereplő. Magára hagyta az övéit, szétesett alatta az ország.
Egy lemaradó, alacsony teljesítményű, magával is békétlen hazává váltunk, ahol semmi sem működik, amihez Orbán kormányának köze van, ahol semmi sem úgy történik, ahogy az Orbán kormány állítja.
Orbánnak törvényszerűen mennie kellett, mert a rendszere tarthatatlanná, működésképtelenné vált. „Változni, változtatni kellett volna, de ő erre már nem lehetett képes. Bukásához persze kellett még nála jóval tehetségesebb kihívó is, aki belülről ismeri Orbán rendszerét (…) Orbánnak mennie kellett és éppen ezért nincs is számára visszaút.
Ha a Fidesz vele akarja megoldani az óriási bukás következményeit, az maga a Gyurcsány-féle út, az nem vezet sehová.”
– fejtette ki Horn. Orbán azt is tudja, hogy nem lehet már egy centrumban elhelyezkedő, gyözelmi esélyekkel bíró, konzervatív párt első embere. A Fidesz „romjai” ezt még talán nem látják. De Orbán emiatt fordult a széljobb felé, „ezért mondja, hogy a fasiszta Vadhajtások a kedvenc igazodási pontja, de onnan nem lehet győzni”. Horn a végén kijelentette, végre nem Orbánról szól a magyar politika, nem ő az igazodási pont és mindegy, hogy mit mond, mit csinál.