A szárazföldi állatok közül ugyan az elefántnak van a legnagyobb agya, a testéhez képest azonban az ember az "agynagyság rekorder".

Mire jó a nagyméretű agy? Valami oka kell, hogy legyen, hiszen a méretes agyat megnöveszteni és életben tartani igen energiaigényes - hangsúlyozza a Journal of Human Evolution című szaklap hamarosan megjelenő számában Nancy Barrickman, a Duke Egyetem biológiai antropológia és anatómia szakos, végzős hallgatója.

Barrickman kutatása eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a főemlősök azért növesztenek nagyméretű agyat, mert megéri: ez biztosítja ugyanis a hosszabb életet.

Munkatársaival 28 főemlős faj agyméretét és fejlődését hasonlították össze, és arra az eredményre jutottak, hogy a nagyobb méretű aggyal rendelkező fajok egyedei lassabban érik el a szexuálisan érett kort.

Kimondottan a vadon élő példányokat tanulmányozták, a fogságban lévő főemlősök ugyanis általában gyorsabban nőnek, ez pedig torzította volna a vizsgálati eredményt. Az emberek közül pedig egy Paraguay keleti részén, a szubtrópusi esőerdőkben élő népcsoportot, az achékat választották.

Az elemzések azt bizonyítják, hogy az agyméret inkább az élettartammal, mint a reprodukciós aránnyal van összefüggésben. Feltételezésük szerint az extra agykapacitás lehetővé teszi a főemlősöknek, hogy megtanulják, miképpen lehet elegendő élelmet gyűjteni, elkerülni a ragadozókat, valamint elsajátítani a túléléshez szükséges együttélési szabályokat.

A fifikás makiknak például talán a legbizarrabb élelemszerző technikájuk, és az extra agykapacitás nélkül aligha lennének képesek megállapítani a rovarlárvák búvóhelyét a fatörzsek kopogtatásával. "Ennek a technikának az elsajátításához másfél év kell, vagyis a kölyköknek nagyon sokáig kell figyelniük az anyjukat, hogy megtanulják a trükköt" - hangsúlyozta Barrickman.