Rekordtempóban fogynak a gleccserek

Az egyértelmű globális felmelegedés hatására nemcsak a déli-sarki jégmezőkről válnak le megyényi darabok, s fogyatkozik vészesen az északi-sarki jégmező, hanem hasonló tempóban fogy Földünk magashegységi gleccsereinek jege is. A genfi székhelyű World Glacier Monitoring Service ( WGMS, gleccserfigyelő világszolgálat) vezetője, Wilfried Haeberli szerint a már csaknem teljesen összegyűjtött és értékelt adatok szerint 2006-ban az eddigi legerősebb - a 2004-es, világszerte kánikulát hozó nyárét is meghaladó - mértékű a gleccserjég fogyása. A 2007-es év eddig értékelt adatai pedig még nagyobb rekord-fogyást jeleznek előre, habár a pontos számok még nem ismertek, az adatokat most összegzik.

A WGMS kilenc magashegyi, szaknyelven alpin régióban (Alpok, Andok, Alaszka, Himalája és társainál) harminc nagy és hetven kisebb gleccsert figyel. Az utóbbi negyedszázadban azok átlagos vastagsága tizenegy és fél méterrel csökkent. A jegük megolvadva elpárolgott, illetve folyókba, tengerekbe ömlött. Következményként - ha egyelőre jelentéktelen mértékben is - emelkedik a tengerek vízszintje. A gleccserjég fogyása a számítások szerint jelentősen csökkenti a Föld egyre értékesebb édesvízkincsét is, habár egyelőre még alig észlelhető mértékben.

Különösen szembetűnő az Alpesek turisták által látogatott gleccsereinek egyre gyorsuló jégcsökkenése. Az ausztriai Hintereisferner jege másfél, a Jamtalferneré és a Goldbergkeesé több, mint egy méterrel vékonyodott. Svájcban a Bosodinoé és a Griesé két és fél, a híres Silvrettáé egy méterrel. Norvégiában a Breidalblikkbrea és az Aalfotbreen jégfolyamainak vastagsága egy év alatt három méterrel csökkent. Az Andokban a chilei Echaurren Norte jégmezőé több, mint egy méterrel, bizonyságául annak, hogy a jelenség a felmelegedés folyamatában megállíthatatlan.