Hivatalos ünnep az Ősök elméknapja

A 2500 éves konfuciánus hagyományra visszanyúló, április elejére eső ünnepet az 1949-ban hatalomra jutott kommunista vezetés sokáig elavult hagyománynak tekintette, de a kínaiak ezen a napon mindig megemlékeztek halottaikról, a konfucianizmus követői pedig a sírok ápolása mellett titokban vagy később nyíltan is papírpénz égetésével, az ősök sírján elhelyezett ajándékokkal tisztelegtek elődeik előtt. Ezt a korábban tiltott, később eltűrt szokást ugyan ma is bírálja a hivatalos média, ám ugyanakkor sűrűbben hivatkozik a 2500 éve élt Konfuciusz (Kung Fu-ce - Kongfuzi) elveire, amelyek a (császári) hatalom iránti lojalitást állítják a középpontba, és a hagyományos erények felelevenítését is ösztönzik.

A hivatalos Új Kína hírügynökség beszámolója kiemelte, hogy ezt az ünnepet az úgynevezett han kínai többség és a nemzeti kisebbségek egyaránt a magukénak tekintik. A fiatalabb nemzedék azonban, írta az Új Kína, már nem tudja, hogy a sírápolás mellett miként ünnepeljen, ezért a népi hagyományok szakértői segítenek ebben, felidézve a régi rítusokat, áldozatokat, gyászszertartásokat, sárkányröptetési és hasonló szokásokat. A Pekingi Nemzetközi Szoborparkban már kedden kétezer ember vett részt az első Csingming költészeti napon, ahol hagyományos és "modern forradalmi" versek hangzottak el. A tudósítás ugyanakkor idéz olyan embereket, akik felpanaszolják, hogy "nehéz megszabadulni" a régi szokásoktól, a sírokon égetett papírpénz és az odahordott áldozati tárgyak eltakarítása 20 napig is eltart.

A Reuters olyan kínai véleményeket idézett, amelyek szerint a Csingming hivatalossá nyilvánítása és más hagyományos ünnepek felelevenítése lépést jelent abba az irányba, hogy egy napon akár Konfuciusz lehessen az országot irányító párt ideológiájának forrása.

Hang Hsziao-kuang (Kang Xiaoquang) politológus például nemrég 398 oldalas könyvet jelentetett meg, amelyben kifejtette, hogy Kína számára sem a marxizmus, sem a nyugati liberális demokrácia nem megoldás, és a konfucianizmus lehet az előre vezető út. A kutató a kínai Népi Egyetemen tanít és ott is fogadta a Reuters tudósítóját, akinek kijelentette: "Remélem, hogy a konfuciánus gondolat visszanyeri helyét olyan politikai filozófiaként, amely a kínai fejlődés ideológiájáva válhat. Röviden: a marxizmus felváltására konfuciánus eszmékre van szükség."
Konfuciusz i.e. 551 és 479 között élt a hagyomány szerint, a kínai császárok számára hosszú időn át vezérfonalat jelentettek gondolatai, amelyek a jóindulatú hatalom iránti engedelmességet hirdették egy szélesebb kozmikus rend keretében. Noha a konfucianizmus központjában nem az istenhit áll, vallásként működik, saját rítusokkal, klasszikus szövegekkel és templomokkal. Kang érvelése szerint Kínában meg kell maradnia az egypártrendszernek, ám olyan tisztakezű, szigorúan kiválogatott tisztségviselőknek kell irányítaniuk, akik Konfuciusz - és nem Marx - eszméin nőnek fel.

A Reuters kommentárja szerint a kínai vezetők nyilvánvalóan azért elevenítenek fel hagyományos hiteket, hogy új alapra helyezzék hatalmukat, miközben az ország felhagy a szocializmussal és a felvállalja a kapitalizmust. Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnök konfliktusoktól mentes "harmonikus társadalom" felépítését hirdette meg, konfuciánus fogalmakba öltöztetve elgondolásait. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök sűrűn megtűzdeli beszédeit és írásait kínai klasszikusoktól vett idézetekkel. Tavaly pedig az állami televízió közvetítette a Konfuciusz szülőhelyének tartott Kufu (Qufu) városából a hagyományos születésnapi ünnepséget, amelyen először vettek részt a központi kormány miniszterei.

"Rendkívüli dolog a párt tiszteletadása Konfuciusz előtt" - mondta a Reutersnek Kang, hozzáfűzve, hogy ezzel a kínai vezetés nemzetközi téren is új arculatot kíván kialakítani.