Észak-Amerikát tizennégyezer éve népesítették be
Észak-Amerika benépesítése tizennégyezer évvel ezelőtt kezdődött, egy évezreddel korábban, mint a tudósok eddig feltételezték - a kormeghatározást egy oregoni barlangban lelt megkövesedett emberi ürülék alapján végezték.
2008. április 4. péntek 17:12 - Hírextra
Az amerikai kontinens benépesítésének időpontja mind a mai napig viták tárgyát képezi. A leginkább elfogadott nézet szerint az első emberek Szibériából érkezhettek az utolsó jégkorszak végén a Bering-szoros helyén lévő földnyelven keresztül, amely egykoron a mai Oroszország és Alaszka területét kötötte össze. A tudósok azt feltételezték, hogy az első "telepesek" az úgynevezett Clovis-kultúra (az új-mexikói Clovis mellett talált leletek alapján) tagjai voltak, akik mintegy 13 ezer évvel ezelőtt érkeztek.
Az Oregon állambeli Eugene-tól 350 kilométerre délkeletre fekvő úgynevezett Paisley-barlangban bukkantak megkövesedett emberi fekáliára.
Dennis Jenkins, az Oregoni Egyetem vezető régésze, nemzetközi kutatócsoportot szervezett a megkövesedett ürülék vizsgálatára: két különböző team végezte a kőkorszaki fekália szénizotópos kormeghatározását, a harmadik pedig a DNS-elemzését.
A régész szerint nem egészen világos, hogy kik is voltak ezek az emberek, mivel az oregoni barlangban csupán néhány tárgyat találtak, ami arra enged következtetni, hogy mindössze pár napig tartózkodhattak ott a kőkorszaki vándorok. A leletek között mindössze egy kőeszköz - egy kéziszerszám volt, amelyet feltehetően csontok csiszolására, esetleg szétzúzására alkalmazhattak.
"Nem állíthatjuk azt, hogy ezek az emberek egy meghatározott etnikai csoporthoz tartoztak. A vizsgálatok jelenlegi stádiumában csak az ismeretes, hogy feltehetően Szibériából, vagy Kelet-Ázsiából érkezhettek" - mutatott rá Dennis Jenkins.
Bár a vizsgálatok még nem fejeződtek be, a leletekből következtetni lehet a kőkorszaki amerikaiak étrendjére: a barlangban mókuscsontokra, bölényszőrre, halpikkelyre, madaraktól és kutyáktól származó fehérjére, valamint fű- és napraforgó-maradványokra bukkantak.
Eske Willerslev, a Koppenhágai Egyetem őskori genetikai központjának igazgatója a megkövesedett ürülék korát 14.300 naptári évre becsüli. Meggyőződése szerint ez az amerikaiaktól eddig nyert legidősebb DNS-minta.
Forrás: MTI
