A Thalassa Ház ereje

Thalassa: görögül, tenger. A Thalassa Ház névadói Ferenczi Sándor egykori pszichoanalitikustól vették kölcsön a szót. Vajon mire gondolt a mélyen humánus pszichiáter, mikor a szakmában híressé vált könyvében leírta a szót, és mire gondoltak késői utódai, akik létrehozták, és működtetik a Thalassa Házat Budatétényben?

Valószínűleg ugyanarra. A hasonlóságra akarták felhívni a figyelmet a háborgó, vad hullámokat dobáló tenger és az emberi lélek mélyében uralkodó erők között. Valamint arra, hogy a nyugalom, az egyensúly visszanyerése ugyanúgy sajátja a tengernek, mint az embernek, aki belső békéjét keresi, megfékezve a benne dúló viharokat. A tenger önmagát szabályozza, a természet örök törvényei szerint teremti meg a sima felszínt, a belső egyensúlyt, míg az ember gyakran nem képes erre. Segítséget igényel, ezt kapja meg a Thalassa Házban, amit 2003-ban hozott létre a Segély Helyett Esély Alapítvány, a társadalombiztosítás finanszírozásával, pszichoterápiás és pszichiátriai rehabilitációs intézetként.

Dr. Zalka Zsolt igazgató nem titkolja: régi dédelgetett terve, szívügye volt egy ilyen, hiányt pótló, "emberszabású" intézmény létrehozása.

- Korábban a Szent Imre kórház osztályvezető pszichiátereként tapasztaltam, hogy a pszichiátriai betegek komplex terápiája és rehabilitációja nem megoldott. A hagyományos kórházi osztályok erre nem alkalmasak, a pszichiátriai szakma pedig az egészségügyi átszervezések következtében meg amúgyis nehéz, mondhatni válságos helyzetbe került.

- Terápiás Közösségnek nevezik a Thalassa Házban működő intézményt. Az elnevezés egyben a szakmai munka lényegét és módszerét is jelzi?

- Igen, intézetünkben különféle pszichés zavarokkal, főként pszichotikus- és személyiségzavarral, különféle függőségekkel - drog, alkohol - küszködő betegek terápiáját és rehabilitációját vállaljuk, alapvetően pszichoterápiás eszközökkel.

- Milyen eszköztáruk van ehhez?

- Egymásra is ható, különböző egészségügyi és szociális ellátási, szolgáltatási formákat tudunk igénybe venni, arra törekedve, hogy többféle eljárást és módszert integráljunk. Természetesen szükség esetén a biológiai, azaz gyógyszeres kezelést is alkalmazzuk, de a lényeg a pszichoterápia. A gyógyítási folyamatban többféle kezelési módot alkalmazunk: egyéni, családi és csoport pszichoterápiát, pszichodrámát, zene- és mozgásterápiát, s bizonyos értelemben még munkaterápiáról is beszélhetünk, hiszen a kertet, az udvart, s személyes környezetüket is a betegeink tartják rendben. Igen fontosnak tartjuk, hogy a közösségi pszichiátria gyakorlatának egyes elemeit - ambuláns csoportterápia, kapcsolattartás a háziorvossal, nevelési tanácsadóval, családsegítővel - felhasználjuk munkánk során, és ezzel szerepet vállaljunk az adott régió mentálhigiénés kultúrájának fejlesztésében is - avat be a működésük menetébe Dr. Zalka Zsolt.

- Kórházként működnek, milyen lehetőségekkel?

- Valóban van bentlakásos részlegünk, nappali kórházunk és ambuláns, tehát bejáró szolgáltatásunk. A betegek önként jönnek hozzánk, vagy a család, vagy társintézmények támogatásával. Munkatársaink sokféle szakmai területet képviselnek, a terápiától a rehabilitációig szükség van a pszichiátereken kívül pszichológusokra, szociális munkásokra, szocioterapeutákra, asszisztensekre, de szükség van a beteg aktív közreműködésére is. Csak ilyen csapatmunkában érhetünk el eredményt, melynek alapja az együttélés mindennapjaiban a gyógyító kapcsolatok átélése. Ami a finanszírozást illeti, szűkösen vagyunk, pengeélen táncolunk, hasonlóan más egészségügyi intézményekhez. Az alapítvány pályázati úton igyekszik pótolni a kiemelt szakmai rehabilitációs finanszírozás 2006-ban drasztikusan csökkentett mértékét. A Fővárosi Önkormányzat is segít bennünket azzal, hogy ezt az épületet rendelkezésünkre bocsátotta, és felújításához is hozzájárul. Mára kinőttük ezt a helyet, igény és szükség is van a bővítésre. Szociális intézményként lakóotthont nyitunk Érden, pályázati erőforrásból, később EU pályázati forrásból szeretnénk kórházunkat bővíteni.

- Megéri a társadalomnak is a befektetés?

- Az igaz, hogy a pszichoterápiás rehabilitáció nem tartozik az olcsó "műfajok" közé az egészségügyön belül, de ha végiggondoljuk, hogy a betegek visszakerülhetnek a közösségbe, családba, értékteremtővé válhatnak és nem eltartottakká, akkor kétségtelen, hogy megtérülnek a költségek - állítja az igazgató.

- Ötéves működésük tapasztalatai alapján miként vélekednek: van reális esély az itt kezelt betegek gyógyulására?

- Természetesen van. Ha ebben nem hinnénk, nem lenne értelme a vállalkozásunknak! A legtöbb hozzánk került beteg érzelmi-kapcsolati zavarokkal küzd, melyek még gyermekkorban keletkeztek. Családon belüli traumák hatása, érzelmi, fizikai, szexuális erőszak van gyakran a háttérben. A régóta cipelt szorongást, fájdalmat, magányt segítünk feldolgozni, mert erre egyébként egyedül nem képesek. Terápiánk és rehabilitációs munkánknak is végső célja, hogy a felgyülemlett feszültségeket segítsünk kezelhetővé tenni, és közben rávezessük betegeinket a "társas öngyógyítás" képességére, belső állapotaik kontrollálására. Ez a program időigényes folyamat, melyben a különféle kapcsolati eszközök nagy szerepet kapnak. A klinikai kezelésen túl a szociális okok, és következmények feltárása is feladatunk. Ezt a küldetést vállalta a Thalassa Ház, ebben igyekszünk jó eredményeket elérni, a lelkiegészség-program részeként.