2024. július 18. - Frigyes

Agyafúrt görögök

Görög régészek egy olyan koponyát találtak, amelynek tulajdonosán 1800 évvel valószínűleg agyműtétet végeztek - a fiatal nőt vagy a sebészeti beavatkozás alatt, vagy röviddel utána érte a halál. Annak ellenére, hogy az ókori írásokban szép számmal találha
2008. március 13. csütörtök 07:19 - Hírextra
Mint a feltárást végző Ioannisz Graikosz régész elmondta, a női csontvázra a tavalyi leletmentő ásatások során bukkantak a Theszalonikitől 75 kilométerre nyugatra fekvő Veria városában. A régészek a leletet egy bonyolult műtét bizonyítékaként értékelték, meggyőződésük szerint a beavatkozást egy gyakorlott szakorvos végezhette.

A szakértő szerint, aki a leletet tanulmányozta, a csontváz egy 25 év körüli nőé lehetet, akinek koponyáját súlyos ütés érhette. A műtétet feltehetően életmentő céllal végezhették. Ioannisz Graikosz szerint a koponyán lévő trepanációs lék viszonylag kifinomult sebészeti technikáról tanúskodik. "A hölgy valószínűleg nem élte túl a műtétet, mivel a sérülés nagyon nagy volt, s a csonton hiányoznak a gyógyulási folyamatra utaló jelek".

"A veriai lelethez hasonlókra az egykori Római Birodalom más részein is bukkantak" - mutatott rá Simon Mays, a brit örökségvédelmi testület, az English Heritage csontmaradvány-szakértője. Ez effajta műtéteknek régi hagyománya van Európában, a legkorábbi beavatkozásokat ötezer évvel ezelőtt végeztek - mondta.

A korai időkben a koponyalékelés során a csontdarabkákat kezdetleges módszerrel apránként távolították el, lassan tágítva a nyílást. A római kori sebészek azonban már sokkal precízebb műszerekkel rendelkeztek. "Ismeretes, hogy a Római Birodalom területén végeztek agyműtéteket. Némely római kori forrás meglehetősen pontos utasításokat tartalmaz arra nézve, hogy miként kell egy ilyen beavatkozást véghezvinni" - magyarázta Simon Mays, hozzátéve, hogy a görögországi lelet feltehetően beleillik a római kori sebészettel kapcsolatos mai elképzelésekbe.

Ioannisz Graikosz szerint a lelet Veria társadalmi és orvosi fejlettségéről tanúskodik.
Veria Kr. u. III. században, a római uralom idején Görögország egyik legfontosabb társadalmi központja, s a makedón városok szövetségének fővárosa volt. A városban nagy középületek, üzletek, gondosan megtervezett és kivitelezett úthálózat volt. "A jelek szerint a város virágzásának az északi barbártörzsek sorozatos támadásai vethettek véget Kr. u. 250 körül".

A sír, amelyben a csontvázon kívül semmi mást nem találtak, a két feltárt temetők egyikében van. Ezen a helyen Kr. e. III. századtól a Kr. u. III. századig temetkezett a lakosság. A legkorábbi temetkezésben két különálló sírkamrát és ornamenssel díszített bejáratot találtak. A keresztény temetkezések viszont lényegesen egyszerűbbek voltak. A sírokban ezüst- és bronzékszereket, edényeket, pénzérméket, fegyvereket, valamint apró üvegcséket és fiolákat találtak - a két utóbbit illatszerek és kozmetikumok tárolására használták.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását