Kiss László azonban csak részben és kisebb részben "nyert" pert. Keresetében 18 pontban kért helyreigazítást, ebből négyet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasított, tekintettel arra, hogy az alkotmánybíró és jogi képviselője a helyreigazítási kérelmet elkésetten küldte meg az ÉS-nek. A további 14 kérelemből a bíróság hetet tartott megalapozottnak, a további hét kérelmét azonban nem és a pervesztesség-pernyertesség arányát 50-50 százalékban állapította meg, pusztán azért mert négy kérelmet nem is tárgyalt.
A bíróság szerint nem kifogásolható az az állítás, hogy dr. Kiss László "szerepet játszott a pártállam terror-gépezetében", részt vett "renitens hangok elhallgattatásában", tevékenysége "súlyosabban esett latba" mint másoké, "múlt rendszerben betöltött szerepét elhallgatta." Sajátosnak tartom, hogy egy alkotmánybíró a pártállami működéséről szóló nyilvános vita helyett jogi paragrafusok mögé bújva próbálja meg védeni múltjának vitatható részleteit.
Az is méltatlan egy alkotmánybíróhoz, hogy egy ítéletről a nyilvánosságot tendenciózusan csonkítva tájékoztatja - ha már szükségét látta MTI közleményt kiadni.
