A kakaócserje termőhelye számára magas páratartalom, rengeteg eső meleg és árnyék szükséges. A "kakaóöv" az északi és a déli szélesség 20. foka közötti terület.
A növénynek három alfaja van - hangzott el egy csokoládémester előadásán a közelmúltban. A Criollóból készülő csokoládé gyümölcsös és tejszínes ízű, nem keserű. A világon a legnagyobb mennyiségben termesztett Forastero íze nem túl jellegzetes, inkább kesernyés. A Trinitario fajtából gyártott csokik gazdag, komplex fűszeres zamatúak és kicsit savas hatásúak.
A csokoládékészítésnek hosszú történelme van - az évszázadok folyamán sok feltaláló tette még finomabbá a mára hatalmas mennyiségben gyártott édességet. Az 1800-as években egy svájci csokoládégyáros, Henri Nestlé saját találmányát, a tejport keverte a kakaómasszához, így született meg a tejcsokoládé.
Ahhoz, hogy roppanjon és fényes legyen a csoki, sokáig kell gyúrni és keverni, azaz konsírozni - ezt Rodolphe Lindt alkalmazta először. A konsírozás után jön a formába öntés, a temperálás, majd a csomagolás és pihentetés.
A csokoládékóstolás is ugyanolyan szakértelmet követel, mint a bor- vagy kávékóstolás. A szakemberek szerint a csokoládék kóstolását először mindig a legalacsonyabb kakaótartalmúval ajánlatos kezdeni, és így haladni a több kakaót tartalmazó felé, mivel fordítva az alacsonyabb kakaótartalmú csokoládék szinte élvezhetetlennek tűnnének.
Jelenleg minden komoly gyártó termőhelyek szerint válogatott táblákat készít. Emellett egyre nagyobb divat a vanília kihagyása. Megjelentek az első, 100 százalékos csokoládétáblák és a magas kakaótartalmú tejcsokoládék.
A német kultúrkörben hódítanak leginkább a szokatlan töltetű - például cékla, mustár vaddisznótöpörtyűvel töltött csokoládék. Új trend a biocsokoládék kedveltsége. Az amerikai és a latin kultúrkörben a tiszta csokoládé ízű táblák a legkeresettebbek - derül ki a világ egyik legnagyobb kávé és csokoládégyártó cégének a közleményéből.
