Indult a böjt

Hamvazószerdával a VII. század óta kezdődik a nagyböjt, amely a keresztények számára bűnbánati időszakot jelent. Ez alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és az egymás iránti kiengesztelődésre. Ebben az időszakban a hívők felkészülnek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére - adta közre a katolikus sajtóiroda.

A sajtóiroda kiemelte, hogy a böjt vallásos gyakorlata a figyelem középpontjába állítja a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát, valamint jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is - tették hozzá.

Közleményükben emlékeztettek: a hamvazószerda abból az ősi hagyományból ered, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ez a szokás megmaradt abban a szertartásban, melynek során az előző évben megszentelt és elégetett, az elmúlást és a megtisztulást jelképező barka hamujából a pap ezen a napon és nagyböjt első vasárnapján keresztet rajzol a hívek homlokára.

Az egyház hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt rendel: a 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek ugyan, de csak egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy ne fogyasszanak húst - mutatott rá a közlés.

A Bibliában számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.