2022. augusztus 16. - Ábrahám

Daniel Cohn-Bendit: "Hagyjuk abba a hasonlítgatást 1968-cal”

A francia-német Zöld Párt politikusa, 1968 tiltakozó diákjainak a vezetője, a 62 éves publicista, aki jelenleg az Európai Parlament tagja mesél 1968-ról és az „akkor és mostról” Európában.
2008. január 29. kedd 12:12 - Antonia Schäfer - Berlin
Forradalom ma – napjainkban politikailag kevésbé elkötelezettek a fiatalok, mint régen?

Ma sokkal nehezebb fiatalnak lenni, mint 40 évvel ezelőtt volt. Akkoriban még csak nem is hallottunk a munkanélküliségről. Mindenesetre 40 évvel ezelőtt a szexuális forradalom, az emancipáció ideje volt. Senki nem tudott a széndioxid kibocsátásról és a klímaváltozásról. És negyven évvel ezelőtt lehetséges volt bármilyen világnézeti bolondságot megfogalmazni. Egyesek a kínai kulturális forradalom mellett foglaltak állást, függetlenül attól, hogy hányan haltak közben bele. Mások a kubai totalitárius rendszert támogatták. Elmondom újra és újra: olyanok voltunk, mint Prométheusz. Miénk volt a világ. És abban a helyzetben voltunk, hogy kialakíthattunk belőle egy másikat.

A mai fiatalság tudja, hogy sok dolog nincsen rendben. Nem lenne helyes azt mondani, hogy a fiatalok nem elkötelezettek politikailag. Mások. Sokkal érzékenyebbek, bizonyos szempontból szorongóbbak, de nem kevésbé elkötelezettek.

Ma milyen módon nyilvánul meg a fiatalság politizálása?

Sok olyan fiatal van, aki például a globalizáció ellen harcol, civil- vagy emberjogi szervezetek útján. A különbség az, hogy ezeket nem fogalja egybe egy megfelelő vagy akár abszurd politikai projekt. Ehelyett van egy részük, ami nagyon is lázadó.

Tehát mondhatjuk azt, hogy manapság a forradalom intézményesített?

Nem. Abban az időben sem igazán forradalomról volt szó. Csak lázadás volt. A ma lázadása másként zajlik. Összetettebb, több rétegű és nem annyira egyszerű. Emiatt nehezebb is érzékelni.

Mit gondol, mi a mai lázadások célja? Megvalósította már az Ön generációja a fordulatot a személyes szabadság kérdésében, és ez folytatódik a mai fiatalság számára?

Van globalizáció-ellenes lázadás, aminek nyilvánvaló a célja. A G8-as találkozók köré szervezett tüntetések azt mutatják, hogy az igazságtalanság ellen küzdenek. Van lázadás a bolygó ökológia pusztítása ellen is. És van egyszerűen egy védekező törekvés is azzal a nagyon teljesítményorientált társadalommal szemben is, ami alapvetően csak egy pangó karrierszerűség vagy a munkanélküliség lehetőségét kínálja. A munka világának nyomása azokon - akik elég jól élnek - is akkora, hogy egyesek számára túl nehéz ahhoz, hogy elviseljék. Ebből az okból kifolyólag sok fiatal egyszerűen elkerüli a teljesítést. Egyre több embert vádolnak ezzel. Az a tény, hogy nem kívánnak politikailag megjelenni, szociálpolitikai hatással is bír.

De semmi sem olyan, mint negyven évvel ezelőtt.

Felhagyhatnánk azzal, hogy mindent a negyven évvel ezelőtti szituációhoz hasonlítunk. Elmúlt, vége, régi történet. Szép volt azok számára, akik megélhették, de most már vége. Más világban élünk, más társadalommal. 1968 megváltoztatta a világot, és a jelenlegi világgal kell boldogulnunk, és nem visszanézni.

Az ön számára mi változott meg elsősorban az elmúlt negyven évben?

Negyven évvel idősebb vagyok, ez biztos. Már nem vagyok egy teljesen ismeretlen fiatalember, hanem valaki politikai történelemmel, aki beilleszkedett egy politikai rendszerbe.

Tapasztalatai alapján ön szerint mi a leghatékonyabb módja a dolgok megváltoztatásának: a rendszeren keresztül vagy ellene dolgozni?

Mindkettő. A szociális mozgalmak megváltoztatják egy társadalom klímáját. De a változásokat végül a rendszer dönti el. Ez ugyanúgy működik, mint régen.

Mit gondol személyesen kire volt a legnagyobb hatással?

Határozottan hozzájárultunk ahhoz, hogy az egyén és a közösség önrendelkezését legalább elismerjék. És visszaszorult az államnak az a szerepe, hogy meghatározza, hogy ki hogyan éljen.

Van európai identitás?

Igen, 1968 mégiscsak európai mozgalom volt. Különböző okai voltak, de Európa több pontján is zajlott. És ez a tekintélyellenes rebellió új társadalom típust hozott egész Európába. Ma úton vagyunk egy közös identitás felé.

Fordítás: Pálfi Rita
Megjelent: 2008. 01. 23.
http://www.cafebabel.com/en/article.asp?T=T&Id=1362
Copyright © 2008 Babel International All Rights Reserved

Fotók: Wikipedia

CafeBabel
A cafebabel.com európai online magazin a nemzeti politika és a helyi média szféráján való túllépés szándékával jött létre. Célunk, hogy a határokon átívelve szóljunk olvasóinkhoz és európai nézőpontból vizsgáljuk Európa aktuális politika és szellemi fejlődését. Naponta frissülő írásokat ajánlunk olvasóink számára az Interneten, hét különböző nyelven - angolul, franciául, németül, olaszul, spanyolul, katalánul és lengyelül.

Európa huszonkét városában működő szerkesztőségeink lelkes önkéntesek munkájára támaszkodnak, mely összefogás eredményeként megvalósulhatott és immár öt éve sikeresen működik az elsőszámú európai online magazin.

A budapesti szerkesztőségről bővebb információ a budapest.cafebabel.com internetes oldalon. Csatlakozz Te is szerkesztőségünkhöz!
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását