Kis vidrától a szövőmesterekig

A honfoglalók hagyatéka, Linzenbold Attila munkája a karosi temetőkből előkerült, ritkaságnak számító és egyedülálló leletek mellett korhű környezetben és viseletben, játékfilmes eszközökkel jeleníti meg a természettel egykor teljes összhangban élő magyarság társadalmát, kultúráját, mindennapjait.

Alekszandra Pavlovna (A magyarok királynéja) címmel forgatott filmet Szakály István. 1799-ben Ferenc császár azért küldte el öccsét Szentpétervárra, hogy feleségül kérje Nagy Katalin cárnő kedvenc unokája, I. Pál cár leánya kezét. A tervezett házasság nem titkolt célja az volt, hogy szorosabbra vonják a két uralkodói dinasztia, a Habsburg-ház és Romanovok kapcsolatát. József nádor és Alekszandra Pavlovna Romanova első találkozása felrúgott minden politikai taktikát és praktikát.: a fiatalok azonnal egymásba szerettek.

A mohácsi özvegy, Lakatos Iván rendezése Habsburg Máriának, a mohácsi csatában elesett II. Lajos király feleségének életét mutatja be.

A sárkányok földjén című film alkotója, Miló Mihály Indonéziába kalauzol: Komodó szigetére, a fokozottan védett óriás varánuszok élőhelyére látogat el a Nyíregyházi Állatpark forgatócsoportja, ahol a néző megismerheti a sziget különleges állatfaját, a komodói sárkányt.

A vízjárta puszták vidékén a Körös-Maros Nemzeti Parkot mutatja be, Tóth Zsolt Marcell rendezésében.

Balladák könyve (Buday György útja Kolozsvártól Coulsdonig) címmel Czigány Zoltán a száz éve született fametsző pályáját követi végig.

A Daruvonulás a Hortobágyon, Cséke Zsolt filmje a puszta különleges élővilágára, azon belül is a vízi madárvilágra hívja fel a figyelmet.

Kis Klára Homo faber (Szövőmesterek) címmel forgatott filmet, amelynek egyik szereplője, egy szövőasszony arról beszél „Azelőtt vót úgy, hogy mentünk a lakodalomba, és az ágyterítőket kitették a szekérre. Mindenki nézte és gyönyörködött a máséban. Jaj, az öröm volt, azok a minták, hogy minél titkosabb legyen, hogy csak neki legyen, hogy másnak ne legyen, hogy szebb legyen”.

Lilliputi mimikri (Pislogó homok) – ezt a címet kapta Molnár Attila Dávid rendező-operatőr alkotása, amelyben „apró, néhány milliméteres tengeri herkentyűk” láthatók. A víz alatti filmes egy mikrofonnal felszerelt búvársisakot nyomott a fejébe, hogy a mélyből „élőben és egyenesben” tudja kommentálni a látottakat.

A Szelíd szálakon, Pócs Judit és Rittgasser István rendezése a nemezkészítés fázisait mutatja be, a birkanyíráson, a gyapjú feldolgozásán át a különféle nemezelési technikákig.

Utas és holdvilág (Irodalmi utazás Szerb Antallal) címmel forgatott filmet az azóta elhunyt Erdőss Pál, közösen Novobáczky Sándorral. Az irodalmi dokumentumfilm az 1937-ben írt mű sugallatára született.

A Vidrasors Török Zoltán filmje egy megmentett kisvidra izgalmas és fordulatokban bővelkedő történetén keresztül mutatja be, hogyan lett Magyarország „vidranagyhatalom” –
A Zöld múzsák csókja (Hímnős) című alkotást, Kormos Ildikó és Rák József munkáját azzal ajánlják a nézők figyelmébe: „Két nem egy testben? Virágoknál, férgeknél, csigáknál ez természetes, de a magasabb rendű állatoknál, illetve az embernél ritka és rendellenes. Aki kíváncsi rá, azt is megtudhatja, mi köze van ehhez Hermész és Aphrodité fiának meg az Olümposzon lakó szeszélyes isteneknek”.