Ezt a lehetőséget már korábban is vizsgálták, de az eredmények ellentmondóak voltak: több tanulmány foglalkozott azzal, hogy a koleszterincsökkentő sztatinkészítmények befolyásolják-e a különböző daganatos betegségek bekövetkezését, de értékelhető csökkenést nem sikerült kimutatni.

Wildon R. Farwell és munkatársai úgy vélték, hogy ezekben a fölmérésekben fiatalabb szívbetegek adatait dolgozták fel és ezeknek rosszindulatú daganata ritkábban fordul elő, mint idős korban, ráadásul a megfigyelési idő is többnyire aránylag rövid volt ahhoz, hogy a kérdés eldönthető legyen.
A kutatók ezért átnézték azt a listát, amely az amerikai fegyveres erők 1997. január 1. és 2005. december 31. között leszerelt tagjainak névsorát tartalmazta. A veteránok között 37 248 személy szedett koleszterincsökkentő sztatinkészítményt, lényegesen kevesebben - 25 594 személy - nem kaptak ilyen kezelést. Az adatok egyértelműen azt mutatták, hogy a sztatingyógyszereket szedő emberek között rosszindulatú daganat lényegesen ritkábban jelent meg. A sztatinokkal kezeltek csoportjában rákos daganat 9,4 százalékban fordult elő, míg azok között, akik ilyen terápiát nem kaptak, 13,2 százalékban. Ez a megfigyelés akkor is valósnak bizonyult, ha az életkort, a páciens nemét és a legkülönbözőbb kockázati tényezőket is megvizsgálták.

A részletes vizsgálatok azt is jelezték, hogy minél nagyobb adagban szedte a beteg a sztatinkészítményt, annál ritkábban betegedett meg rosszindulatú daganatban - azt pedig sok, nagy tanulmány bizonyította, hogy az így kezelt emberek infarktuskockázata lényegesen javult.

A további számolás azt mutatta, hogy a koleszterincsökkentő gyógyszerek a daganatos betegségek kockázatát 25 százalékkal mérsékelték. Farwell hangsúlyozta, hogy a vizsgált személyek között a nők aránya kicsi volt, ezért az eredmények elsősorban a férfiakra vonatkoznak. Különösen a tüdőrák és a végbélrák kockázata csökkent.