Bakos Katalin, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa az MTI-nek elmondta, hogy több mint két évtized kutatásait összegző kötetében tízéves szakaszokra osztotta a plakátművészet történetét, mivel a műfaj ezen időközönként mindig újat hozott.
A kötet a korszakot jellemző kiemelkedő alkotók és műveik mellett a különböző művészeti tendenciákat, a műkritikákat, illetve a reklám helyzetét is bemutatja. Emellett bepillantást nyújt a hétköznapi élet és a politika területébe. A kötetben az emblematikus művészegyéniségek mellett számtalan kiemelkedő, mára elfeledett grafikus pályája is megjelenik.
Összegzésként, minden fejezet végén két-két, a korszakot a leginkább jellemző plakátot lát az olvasó, az egészoldalas illusztrációt részletes magyarázószöveg követi.
Bakos Katalin közlése szerint a művészi színvonalú plakáttervezés a 19. század végén jelent meg Magyarországon, a művészeti ág jeles képviselői között említette Faragó Gézát, Földes Imrét, Bíró Mihályt. Az első historizáló jellegű alkotások mellett hamar feltűntek a korabeli modernizmus, a szecesszió hatását magukon viselő példák.
Az 1930-as években jelentek meg a nagy cégek, így például a Tungsram és az Orion gyár termékeit hirdető falragaszok. A negyvenes évektől kezdve pedig már a politika gyakorolt egyre erősödő hatást a műfajra. A hatvanas éveket a modern divat jegyében született merész, új művészeti megoldások jellemezték. A 70-es években jelentek meg az első reklámkampányok, ide sorolhatóak a Fabulon és a Skála összehangolt hirdetései. Az utolsó korszak végét az első szabad választásokra készített munkák fémjelzik a kötetben.
A közelmúltban megjelent kötetet csaknem háromszáz illusztráció, valamint alapos forrás- és irodalomjegyzék teszi teljessé.
