Varsó kifogásolja, hogy Oroszország és Németország - Lengyelország megkerülésével -
a Balti-tenger fenekén építsen gázvezetéket. Azt meg egyenesen hevesen ellenzi, hogy Berlinben emlékmúzeumot nyissanak a világháború utáni kitelepített szudétanémetek tiszteletére.

A Balti-tenger alatt tervezett - és Lengyelország által ellenzett - orosz-német földgázvezetékkel kapcsolatban a felek megegyeztek abban, hogy a vita rendezését a két ország gazdasági miniszterére bízzák. Az új lengyel miniszterelnök Berlinbe érkezésekor a Schröder-kormány súlyos örökségének nevezte a tervet, és hangsúlyozta, hogy Varsó sohasem fog olyan kezdeményezést támogatni, amelynek célja Moszkva Nyugat-Európába irányuló energia-szállítási monopóliumának megerősítése.

Jól értesült források szerint Varsóban azt szeretnék, ha a Szentpétervár melletti Viborg kikötője és a Rostok közelében lévő Greifswald között épülő földgázvezetéket egy lengyelországi leágazással is ellátnák.

A szudétanémetek berlini emlékmúzeuma helyett Tusk egy lengyelországi (gdanski) központ felállítását javasolta. A tanácskozás végén tartott sajtótájékoztatón Tusk megelégedéssel nyilatkozott arról, hogy a kancellár ismét félreérthetetlenül elutasította a szudétanémetek Lengyelországgal szembeni esetleges jóvátételi követelését. Merkel utalt a néhai Johannes Rau német államfő és Aleksander Kwasniewski korábbi lengyel elnök gdanski megállapodására, amely kizár bármilyen német kárpótlási igényt.