Nyerges Andor, az 56-os Szövetség Észak-magyarországi Regionális Szervezetének vezetőségi tagja értelmetlen, égbekiáltó gaztettnek, tömeggyilkosságnak nevezte a történteket.
A szónok, az egészségügyi okból távol lévő Tóth Ferenc regionális elnök szavait tolmácsolva hangsúlyozta, hogy a fényes nappal eldördült sortűz egy gyáván megbukott diktatúra cinikus reakciója volt.
Ezt megbocsátani lehet, hiszen a megbocsátás az egyik legnemesebb emberi gesztus, ám elfeledni soha - mondta Nyerges Andor.
A sortűz áldozatainak pontos száma egyébként ma sem ismert, különböző források szerint 9-16 ember halt meg az egri utcán, illetve kórházban, a sebesültek száma pedig 22 és 30 között volt.
A vérbe fojtott tüntetést az emberi jogok napja alkalmából tartott sztrájk keretében rendezték 1956. december 12-én.
A 48 órás munkabeszüntetést eredetileg a Budapesti Munkástanácsok kezdeményezték, az akcióhoz pedig csatlakozott Eger lakosságának a többsége is.
A sztrájk második napján a Széchenyi utcán 200-300 békés tüntető vonult fel, amikor az egri, illetve az időközben a megyeszékhelyre vezényelt füzesabonyi karhatalmista alakulat tagjai géppisztolyokkal a tömegbe lőttek.
