Szükség van a légi mentőkre

A miskolci esetet – amikor nem tudták a helikoptert kivinni a hangárból – a kemény éjjeli fagy okozta. Ehhez hasonló a mentőbázisok elkészülte után nem fog előfordulni – ígérte Túri Péter.

A nehézségek ellenére a szolgálat hatékonyan működött a mögöttünk lévő esztendőben. Csak egyetlen esetben nem tudta repülésbiztonsági ok miatt a mentőhelikopter a baleset színhelyét megközelíteni. Jelentős eredmény Túri doktor szerint, hogy minden gép fedélzetén orvos dolgozik, kétharmaduk pedig szakorvos. Mellettük diplomás mentőtisztek teljesítenek szolgálatot.

A feladatokat nyolc helikopterrel látják el. Az öt EC-135-öst az osztrákoktól bérlik, a három AS-350-es pedig saját tulajdonukban van. Az utolsó Mi-2-est rövidesen kivonják a forgalomból.

Túri Péter ismertetése szerint nem repülőterekre, hanem bázisokra van szüksége a szolgálatnak. Az első minden igényt kielégítőt márciusban avatták Balatonfüreden. Hasonlóak lesznek a jövő évben Budaörsön, Szekszárdon, Miskolcon, Pápán és Sármelléken is. Ilyen lesz a szentesi is, amelynek elkészültét követően az ország bármely pontjára 15 percen belül megérkezhetnek.

Az élet bebizonyította, hogy a riaszthatóság kezdési idejét érdemes volt reggel 6 órára előrehozni – emelte ki az igazgató. Több mint száz súlyos baleset miatt szálltak fel a hajnali órákban. Az esti órákban történő repülés pedig az új bázisok kivilágított leszállópályáival lesz megvalósítható – mondta az ügyvezető igazgató.

Túri Péter elismerte, hogy a légi mentés drága, egy-egy repülés költsége 590 ezer forint. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a sérültek ily módon sokkal rövidebb időn belül kaphatják meg a leghatékonyabb ellátást, amelynek az az eredménye, hogy a későbbiek során rövidebb ideig kell őket az ugyancsak drága intenzív ellátásban részesíteni.