A polgári eljárási jog az alapelvek között nevesíti a bírósági tárgyalás nyilvánosságát. A polgári eljárásban a nyilvánosság kizárásáról a bíróság csak a törvényben felsorolt esetekben, államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott titok védelmében zárhatja ki, de ezekben az esetekben is csak akkor, ha az feltétlenül szükséges. A bíróság a nyilvánosság kizárásáról szóló végzését indokolni köteles.

A bíróság tehát, ha a nyilvánosságot nem zárta ki a tárgyalásról, törvényesen nem korlátozhatja a nyilvánosság egy részének, az elektronikus médiumoknak a jogát ahhoz, hogy figyelemmel kísérjék a tárgyalást. A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 5. paragrafusa félreérthetetlen abban a tekintetben, hogy "a sajtó - az érdekeltek hozzájárulása nélkül is - tájékoztatást adhat ( ) a bíróságok nyilvános tárgyalásairól". A nyilvánosság és a tájékoztatás fogalma nyilvánvalóan magába foglalja a tárgyaláson történtek rögzítését is. Jogszabályt sértett ezért a Fővárosi Ítélőtábla eljáró tanácsának elnöke, amikor az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felperes Orbán Viktor alperes ellen indított perében megtiltotta a kép- és hangfelvételek készítését.

Jogászokkal a Demokratikus Jogállamért Egyesület