2024. április 12. - Gyula

Három hatalom hálójában

Az EU és Kína újabb csúcstalálkozót tart. A tárgyalások témája elsősorban a külkereskedelmi kapcsolatok lesznek. Vízválasztónak ígérkezik még a fegyverembargó kérdése, illetve szóba kerülhet a kínai pénzpolitika is. Ezekről és a nagyhatalmak jövőjéről, az
2007. november 28. szerda 07:33 - Constantinovits Milán
Szerdán kezdődik a Kína-EU csúcstalálkozó. Mik a várható prioritások, mik lesznek mindenképpen napirenden?

Mindenféleképpen visszatérnek a hagyományos témákra, mint a fegyverembargó, aminek a feloldása már elég régi kérdés. Ez presztízsszempontok miatt fontos. Vannak ugyanis halálos és nem halálos fegyverek (utóbbinak minősülnek a radarok), amikkel ma is kereskedik az unió és Kína, annak ellenére, hogy fegyverembargó van életben. Ez jövedelmező üzletet jelent bizonyos európai országoknak, főleg Franciaországnak, ezért szorgalmazzák ők is az embargó végleges megszüntetését. Ekkor ugyanis már halálos fegyverekkel élesben lehetne kereskedni, ami még nagyobb haszonnal járna. Ezt több ország támogatja, így hazánk is. A másik fontos kérdés a piacgazdasági státus megadása Kínának az unió részéről, ami praktikus szempontok miatt fontos: a régióban sokkal nehezebb lenne bármiféle dömpingellenes vádat Kínával szemben érvényesíteni, ha végre megkapná a piacgazdasági státuszt.

Az Európába irányuló kínai textilexport esetleges korlátozása téma lehet?

Ez mindig téma, valószínűleg nem hagyják ki most sem. De az egész textildömping Kínával szemben ma már csak előítélet, elég megnézni a magyar-kínai reláció áruszerkezetet, ott is az a bevett előítélet, hogy csak bugyik, melltartók és cipők jönnek be Kínából, holott a behozott termékek jelentős része ma már elektronikai áru. Továbbra is jelentős a textiltermékek aránya, de lényegesen kisebb, mint azt gondolnánk. Ettől függetlenül ez természetesen továbbra is probléma, mert az európai textiliparnak megnehezíti a helyzetét, tehát biztos vagyok benne, hogy ez is szóba kerül majd. Téma lehet még a szellemi tulajdonjogok védelme, ami szintén egy gumimaci ezen a területen.

A jüan és az euró árfolyamváltozásaiba szóba kerülnek majd?

Az euró erősödését a kínaiak kezdettől fogva pártolják, legalábbis diplomáciai szinten ezt hirdetik. Gondok itt nem várhatók, ez a nagy erősödés nem fog túl sokáig tartani, mert azért ennek vannak negatív mellékhatásai is. Jüant amúgy is a dollárhoz kötötték, és ezt napjainkban is tartják.

Akadnak azonban kényes pontok is Európa és Kína viszonyában. Az olasz Fiat is csatlakozott a német BMW mellé a kínai autógyártókat illegális másolással vádoló cégek táborába. A kínai ipari kémkedés egyre nagyobb mértéket ölt. E kapcsán várhatóak egyeztetések?

Az EU és Kína kapcsolatában azaz érdekes, hogy mindig akad számtalan olyan probléma, sérelem, amit az uniós országok Pekinggel szemben hangoztatnak. Ám ilyenkor, amikor hatalmas összeülések, egymásra találások vannak, el szokták ezeket felejteni. De ha mégis felhozzák őket, akkor az is úgy történik, hogy egy-egy brüsszeli csúcstalálkozón jó hangosan elmondják a sérelmeket, utána pedig nem történik semmi: az egyes európai országok boldogan kereskednek tovább autóipari vagy egyéb téren. Az ipari kémkedés vádja a kommunikáció szintjén fog megmaradni.



Kínáé jelenleg az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaság. Az előrejelzések szerint megelőzi a harmadik legnagyobb piaccal rendelkező Németországot is. Hosszútávon mi Kína gazdasági-világhatalmi jövőképe?

Valószínűleg így lesz, valamiféle csodának kellene történnie német részről, hogy ne így legyen. Kína nem tör szuperhatalmi szerepre, mindig is a multilaterializmust és a multipolaritást hirdette. Nem akar új Egyesült Államok lenni, hanem többpólusú világra vágyik, és ebben ugyanúgy szerepet szán az EU-nak, mint az USA-nak, vagy saját magának. Nem számítok arra, hogy olyan új helyzet alakulna ki, amikor mindenki kénytelen lesz Kínához igazodni. Legalábbis ez nem kényszer lesz, hanem jól felfogott önérdek.

Távolabbi jövőbe tekintve a szakértők szerint az EU-Amerika-Kína hármassága határozza majd meg a világ gazdaságpolitikáját. Az unió hová helyezi magát Kína és Amerika relációjában?

Az unió még nem tökéletesen egységes, ezért nem tud nagyon erős önálló pólust képezni, csak lavíroz a kettő között. Az unió ugyanakkor ki tudja használni azokat a problémás pontokat, amik esetlegesen az Egyesült Államok és Kína között támadnak. A helyzet sok szempontból hasonló lehet ahhoz, ami a hidegháború alatt folyt, csak ott a Szovjetunió volt a harmadik szereplő. Ott is a kínai-orosz és a kínai-amerikai relációt az határozta meg, hogy milyen kapcsolatban volt a szovjet és az amerikai hatalom. Ez így van ma is, ha nagyon egymásra talál az EU és a Kína, akkor Amerika jelentkezni szokott, hogy számára ez a közeledés nem tetszik. Erre példa a Galileo-rendszer, ami a GPS-hez sok szempontból hasonlatos. Bár a Galileo egy európai műholdas rendszer lesz, ehhez képest nemcsak az izraeliek, hanem a kínaiak pénze is benne van. S miután ez részben akár katonai célokra is alkalmas lehet, az Egyesült Államoknak igencsak szúrja a szemét, hogy Kína hozzáférhet. A fegyverembargóval is ez a helyzet: ahogy az unió elkezdett tárgyalni arról, hogy esetleg fel kellene oldani, az USA rögtön jelezte, hogy ő ezt nem szeretné. Ez a hármasság most is működik, és ahogy erősödnek a szereplők (az unió és Kína részéről is további erősödére lehet számítani), annál meghatározóbb lesz ennek hatása a világ folyamataira nézve.



A gazdaságról a diplomáciai viszonyra térve: Kínának az ősszel romlott a kapcsolata Németországgal, ugyanis Angela Merkel fogadta a Dalai Lámát. Mennyire lehet tartós ez a diplomáciai sértődöttség? Tibet ügye foglalkoztatja az EU vezetőit?

Azért is volt furcsa Merkel gesztusa, mert általában az emberjogi kérdéseket az uniós tagországok brüsszeli szintre tolják, hogy a kereskedelmi és gazdasági kapcsolataikat ne zavarják ezek az ügyek. Bizonyos időközönként minden ország meg szokott próbálkozni azzal, hogy lép egyet Tibet vagy Tajvan irányába: utána kicsit megfagy a levegő, de nem sokáig, mert mindkét fél jól felfogott gazdasági érdeke azt kívánja, hogy ne legyen jeges a viszony. Ebben az ügyben várhatóan Németország fog lépni, és elképzelhető, hogy Kína egy ideig játssza majd a sértődöttet. Előfordult már az is, hogy magyar parlamenti képviselő fogta magát és kiment Tajvanra, olyan eseményre, ahová hivatalos személyként hívták meg: ebből némi diplomáciai bonyodalom adódott, de ezt is elsimítottuk. Németország esetében kancellári szintű megbeszélésről volt szó, így ez egy nehezebben elrendezhető. Egyébként amikor a Dalai Láma az USA-ba látogatott, Bush nem az ovális irodában fogadta őt, ez is egy apró jelzés volt a kínaiak számára.

Tibethez hasonlóan Tajvan függetlensége is neuralgikus pont az unió és Peking viszonyában.

Kínaiaknak ez nem kérdés, ez számukra belügy. Innentől kezdve nem nagyon van mit arról tárgyalni, hogy Tajvan független legyen vagy sem. Ők azt a maguk huszonharmadik tartományának tartják, és mivel nagy hatásuk van a nemzetközi közvéleményre, úgyis mint BT-tag, és úgyis mint gazdaságilag és földrajzi nagyság szempontjából jelentős állam, ezért esélye sincs szerencsétlen tajvaniaknak, hogy bármit elérjenek. Az olimpián is „Chinese Taiwan”-ként indulhatnak, és himnuszukat sem lehet lejátszani, ha véletlenül nyernének.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását