A tudóstól a temetést megelőzően, 9-12 óra között az MTA budapesti székházának aulájában vehetnek búcsút tisztelői, munkatársai, barátai, tanítványai.
A Széchenyi-nagydíjas történész, az Akadémia rendes tagja, a tudós testület volt elnöke életének 95. évében, november 15-én hunyt el.
Kosáry Domokos az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa, a Teleki László Alapítvány, a Magyar Külügyi Társaság és az Európai Akadémiák Szövetségének elnöke, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia örökös védnöke volt.
Tagjává fogadta az Európai Akadémia (London), az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia (Párizs), a Brit Akadémia, a Királyi Történeti Társaság (London), a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia, a Román Tudományos Akadémia, és a Szlovák Tudományos Akadémia.
Kosáry Domokos 1913. július 31-én született a mai Szlovákia területén található Selmecbányán. Eötvös-kollégista volt, majd külföldi tanulmányutakat tett, 1936-ban szerzett doktorátust.
1937-1950-ig az Eötvös Kollégium tanáraként dolgozott, majd a Budapesti Tudományegyetem professzora lett. 1949 végén az egyetemi történészi munkából menesztették. 1954-1957-ig az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának igazgatója volt.
Az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt 1957-ben letartóztatták, 1960-ban amnesztiával szabadult. Azt követően 1968-ig a Pest Megyei Levéltár, majd 1989-ig az MTA Történettudományi Intézetének munkatársaként, tudományos tanácsadójaként dolgozott.
A tudós 1982-ben lett az MTA levelező, 1985-ban pedig rendes tagja. Kutatási területe a XVIII-XIX. század magyar történelme volt.
Kosáry Domokos 1990 és 1996 között töltötte be az MTA elnöki tisztségét.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: elnyerte az Állami Díjat (1988), a Francia Akadémia Pálmarendjét (1988), az 1956-os Emlékérmet (1991), a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét (1993), a Széchenyi-nagydíjat (1995). Kosáry Domokos 1996-ban Budapest díszpolgára lett.
A tudós elismerései között van az Osztrák Érdemkereszt a Tudományért és a Művészetért (1996), a Szlovák Tudományos Akadémia Aranyérme (1997), a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíja (1997), az Akadémiai Aranyérem (1997), a Francia Becsületrend (1997), a Hazám díj (2001), a Nagy Imre-érdemrend (2003), a Hűség a Hazához Érdemrend nagykeresztje, a német érdemrend nagykeresztje (2003), a Prima Primissima Díj (2004), a Hemingway Életmű-díj (2007).
