A kormány szerdai ülésén elfogadta az úgynevezett bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény tervezetét, amelyet pénteken nyújt be az Országgyűlésnek. Daróczi Dávid kormányszóvivő csütörtökön újságírók előtt azt mondta: a kormány célja, hogy a jogszabályok alkalmazkodjanak az emberek megváltozott életviszonyaihoz, és így nagyobb biztonságban élhessenek az élettársi kapcsolatban levő párok és gyermekeik.

A törvénytervezet szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat családi állapotnak minősül. Jogok és kötelezettségek tekintetében inkább a házassághoz áll közelebb, mint az élettársi kapcsolathoz. A négy legfontosabb különbség a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat között, hogy az utóbbi esetében nem fogadhatnak örökbe gyereket a párok, akár különböző, akár azonos neműekről van szó. Házasságot 18 évesnél fiatalabbak továbbra is köthetnek engedéllyel, bejegyzett élettársi kapcsolat viszont csak ennél idősebbeknél lehetséges. A bejegyzett élettársi kapcsolat egyébként anyakönyvvezető előtt, formális akaratnyilvánítással jön létre.

Egymás nevét a bejegyzett élettársi kapcsolatban lévők is felvehetik, akár össze is kapcsolhatják, de nem használhatják a "-né" formulát. A negyedik fontos különbség, hogy nincs szükség válóperre, ha a pár fel akarja bontani a kapcsolatot: elég közjegyző előtt nyilatkozatot tenni szándékukról. Persze csak abban az esetben, ha nincs közös gyermekük és nincs vagyoni vita közöttük.

A kormány szándékai szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők ugyanolyan jogokat kapnának szociális juttatások terén, mint a házastársak. Jár például az özvegyi nyugdíj. Egyébként az öröklési jog is megegyezik a házasságéval.

A házassághoz hasonlóan ennél az intézménynél is vagyonközösség van. Tehát felbontásakor a közös vagyont megosztják a felek. Van lehetőség - ugyanúgy mint a házasságnál - vagyoni szerződés kötésére, amely előre tisztázza a vagyoni viszonyokat.

A hétköznapi gyakorlatban az új intézmény azt jelenti, hogy például könnyíti a lakáshitel-felvételt, a másik fél betegsége esetén információhoz jutási és döntési joggal ruházza fel a másikat, a közös gyermek - az élettársi kapcsolattal ellentétben - felveheti az apja nevét, halál esetén jár az özvegyi nyugdíj.

A kormány számításai szerint körülbelül egymillió embert érint az új törvénytervezet - ennyi ember élélettársi kapcsolatban. A meleg pároknak továbbra sem engedélyezik a házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolatot azonban igen. Ebben az intézményben ugyanazokat a jogokat kapják meg, mint a különböző nemű párok, így ők sem fogadhatnak örökbe gyereket, rájuk is vonatkozik a vagyonközösség és egymás nevét is felvehetik. Az Magyar Tudományos Akadémia meleg háttérszervezetekkel közös felméréséből kiderült: meleg vagy leszbikus állampolgárok nagyobb arányban (93 százalékuk) támogatják a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét, mint a házasság engedélyezését (80 százalék).

A bejegyzett élettársi kapcsolatot a családjogi törvény fogja szabályozni. A pénteken az Országgyűlés elé kerülő törvénytervezet fontos, érdemi részeinek megszavazásához elég az egyszerű többség. A törvényjavaslat benyújtásával a jogalkotási folyamat nem ér véget, épp ez az oka annak, hogy a tervek szerint 2009. január 1-től lép hatályba. Több száz jogszabályt kell ugyanis módosítani, és az előzetes felmérések szerint csak törvényből 120-at. Ezek között vannak azonban olyanok, amelyekhez kétharmados többség szükséges - ilyen például a nemzetbiztonsági szakszolgálatokról szóló törvényben a hozzátartozó fogalma, vagy a képviselők jogállásáról szóló törvény a vagyonnyilatkozatok kapcsán.