Orosz hibrid hadviselés állhat az újabb európai bombafenyegetések mögött

Olaszországban több mint 300 iskolát kellett kiüríteni szerdán, miután elektronikus levélben érkeztek bombafenyegetések az intézményekhez. Az üzenetek nemcsak az iskolák felrobbantásával fenyegetőztek, hanem azt is állították, hogy robbanószerkezetet helyeztek el Giorgia Meloni miniszterelnök autójában. Az olasz sajtó 312 érintett iskoláról számolt be.

Meloni a közösségi oldalán közölte, hogy az eddigi ellenőrzések alapján nincs konkrét veszély. Hozzátette ugyanakkor, hogy a fenyegetések egy olyan stratégiához kapcsolódhatnak, amelynek célja a félelem és az aggodalomkeltés. Az ügyben a hatóságok megkezdték a szükséges vizsgálatokat.

Giuseppe Valditara oktatási miniszter szintén arról beszélt, hogy egyértelműen valamiféle szervezett stratégiáról lehet szó. Az üzenetekben azzal fenyegetőztek, hogy minden érintett épületben távirányítású robbanószerkezetet helyeztek el. A leveleket egy magát Mikhail Andropovnak, a Vilayat of Misoginistan vezetőjének nevező személy írta alá.

Magyarországon is ugyanezzel a módszerrel támadtak

Különösen aggasztó, hogy az olaszországi eset nem elszigetelt incidens. Az elmúlt időszakban több európai uniós országban, köztük Magyarországon is történtek hasonló bombafenyegetések. Az alkalmazott módszer és a fenyegető üzenetek mintázata is rendkívül hasonló: elektronikus levelekben, tömegesen érkező, gyakran több intézményt egyszerre célba vevő fenyegetésekkel keltenek pánikot, miközben a bejelentések mögött eddig nem igazolódott valós robbanószerkezetek jelenléte.

Az elmúlt héten Írországban és Bulgáriában médiumok is kaptak bombafenyegetéseket, amelyek ugyanazzal az aláírással érkeztek, mint az olaszországi levelek. Nagy-Britanniában és Írországban szerdán iskolákat is hasonló fenyegetések miatt kellett kiüríteni. Az ismétlődő, több országra kiterjedő akciók arra utalnak, hogy nem egymástól független, véletlenszerű incidensekről van szó.

A támadások hátterében egyre több jel utal orosz kötődésű szereplőkre, illetve az úgynevezett hibrid hadviselésre. Ennek lényege, hogy egy állam vagy annak megbízottjai nem hagyományos katonai eszközökkel, hanem például kibertámadásokkal, dezinformációval, fenyegetésekkel és a társadalmi bizalom megingatásával próbálnak destabilizálni más országokat. A konkrét elkövetők és az esetleges orosz irányítás szerepét ugyanakkor a folyamatban lévő vizsgálatoknak kell tisztázniuk.

Félelemkeltés és az európai infrastruktúra megzavarása

Guido Crosetto olasz védelmi miniszter szerint a történtek egyértelműen a félelem és az aggodalom szándékos terjesztését szolgálják. A politikus arról is beszélt, hogy a rendelkezésre álló technológiai eszközökkel gyakorlatilag bárki képes lehet hasonló fenyegetéseket küldeni iskoláknak, óvodáknak vagy akár légitársaságoknak.

A mostani esetek egy szélesebb európai támadássorozatba illeszkednek. Az elmúlt hetekben több európai járaton is hamis bombariadót jelentettek, miközben több országban szupermarketek hűtőrendszereit érték kibertámadások. Antonio Tajani olasz külügyminiszter pedig arról számolt be, hogy kiberbűnözők személyes adatait tették közzé az interneten, miután Olaszország Ukrajnát támogatta.

Az olasz iskolavezetők szövetségének elnöke, Antonello Giannelli szerint a fenyegetések egyértelműen hamisak voltak, ugyanakkor rámutatott: a modern kommunikációs eszközök segítségével rendkívül nagy károkat és fennakadásokat lehet okozni akár valós támadás nélkül is.

A történtek ismét ráirányítják a figyelmet arra, hogy Európa biztonságát ma már nemcsak a hagyományos katonai fenyegetések veszélyeztetik. A társadalmi félelemkeltés, az intézmények működésének megbénítása és a közbizalom aláásása ugyancsak a hibrid hadviselés eszköztárának részévé vált.