Minden nyelvben léteznek olyan kifejezések, melyeket nehéz lefordítani, mert úgy először értelmetlennek tűnnek, sőt, sokszor egyenesen viccesek. Ilyen mondások a magyarban is vannak, de mivel az anyanyelvi beszélők oly gyakran használják őket, számukra már nem tűnnek nevetségesnek - ahogy nem döbbenünk meg például azon sem, hogy valaki az apjára ütött; hiszen tudjuk, hogy nem egy brutális és hálátlan gyerekről van szó, hanem egyszerűen arról, hogy a csemete hasonlít a szüleire. A világ összes nyelvét kielemezni szintén lehetetlen lenne, így kiválasztottam négyet; az angolt, a németet, a spanyolt és franciát; és ezen nemzetek mondásaiba ástam bele magam. Találtam egy csomó négylábút, növényeket, testrészeket - mind olyan összefüggésben, ami a számunkra meglepő vagy humoros lehet; ezeket vesszük most sorra.

Kedves kis állatkák

Az állatok rengeteg közmondásunkban, kifejezésünkben megfordulnak. A Francia Intézet tavaly egy kiállítást is szentelt a témának: francia állatos szólásokra utaló tárgyakból rendeztek be egy tárlatot, nagy sikerrel. Így ábrázolta például két egymással szemben ülő porcelánkutya a se regarder en chiens de faience ’porcelánkutyaként néznek egymásra’ szólást, melynek jelentése: mereven, ellenségesen nézik egymást. Természetesen nem csak a francia nyelvben találunk ilyen kifejezéseket. Itt van máris a német das ist unter allem Hund, a ’minden kutya alatt van’, azaz: minden kritikán aluli. Szerintem minden kutya alatt a lába van, de ezek szerint mégsem. Az ebek nagy számmal képviseltetik magukat: az előző mellett itt van ez is: das ist ein dicker Hund, azaz ’ez egy kövér kutya’, magyarul: ez egy durva hiba. Vagy a moletteket kevésbé diszkrimináló wenn die Hunde mit dem Schwanz bellen, vagyis ’majd ha a kutyák a farkukkal ugatnak’, más néven: majd, ha piros hó esik. Elgondolkodtató, hogy e kettő közül melyiknek van nagyobb esélye. Hangképzőszerv a farokban vagy színes felhő. A modern tudomány sok mindenre képes; csak várni kell egy kicsit, és könnyen előfordulhat, hogy hamarosan már nem használhatjuk e mondást ’soha’ értelemmel.

De ne csak a kutyákról beszéljünk, hiszen vannak más négylábúak is a házunk táján. Például, akik előszeretettel bégetnek. Ők szerepelnek a következő angol szólásban: go to bed with the lamb, azaz ’a birkával fekszik le’. No, nem úgy, hanem mint ahogy nálunk a tyúkokkal, egyszóval korán. Hogy miért használják különbözőképpen az egyes országokban? Talán a bárányok úgy elfáradtak a sok hallgatásban Jodie Fosterrel, hogy arrafelé korábban elvonulnak aludni, a csirkéket is megelőzve. A birka-csirke oppozíció analógiája mentén haladva íme egy újabb példa: es war keine Katze dort, vagyis ’a macska sem volt ott’. Ismerős? Nekünk is van ilyen, csak kutyával. És mivel e szólás jelentése az, hogy senki sem volt ott, valójában teljesen lényegtelen, hogy a kutya se vagy a macska se. Szóval ezen nem fogunk összeveszni a németekkel. Hasonló a francia la nuit tous les chats sont gris, azaz az ’éjszaka minden macska szürke’ is: nálunk a tehenek feketék, de a lényeg ugyanaz.

A háziállatoknál maradva említést kell tennünk a patások főszereplésével megfogalmazódott szólásokról is. Van jó pár, például: ihm gehen die Pferde durch, azaz ’átmennek rajta a lovak’. Természetesen ezt nem szó szerint teszik, hiszen akkor a kifejezés jelentése ’halott’ lenne, nem pedig ez: elragadja az indulat. Itt egy másik: es hängt ein Pferd in der Luft, szó szerint ’lóg egy ló a levegőben’, normálisan pedig: van valami a levegőben. Az idegen nyelvű kifejezések böngészgetése előtt e mondást hallva sosem jutott eszembe, hogy az a dolog a levegőben valójában egy ló lehet. Esetleg valami más, a lovon túl. Vagy a lovon, például a patkó. Mert ilyen is van: les quatre fers en l’air, avagy ’négy lópatkóval az ég felé’: hanyattvágódva.

Az előbb említett lovak, ha nem lennének, jó lenne a szamár is: sauter du coq á l’ane, vagyis ’a kakasról a szamárra ugrani’, hirtelen témát váltani. Ha már a szamárra ugrottunk, maradjunk is ott, hiszen kif-kif bourricot, azaz ’ez is csacsi, az is csacsi’: teljesen ugyanaz, egyre megy. Pásztorok a szamár helyett választhatják a juhokat is: revenons á nos moutons, szó szerint ’térjünk vissza a birkáinkhoz’: térjünk vissza a tárgyra, ne kalandozzunk el. E kavalkád után folytassuk a sort házikedvenceinkkel, hiszen a kutyák és a cicák mellett más állat is szerephez jut a kifejezésekben, például a nyúl: a blind man may catch a hare, azaz ’vak ember is elkaphatja a nyulat’, illetve poser un lapin á quelu’un, vagyis ’nyulat ültet’. A két kifejezés valódi jelentése ’vak tyúk is talál szemet’ és ’lóvá tenni valakit’; tehát, valahol Anglia, Franciaország és Magyarország között az egyik nyúl tyúkká, a másik pedig lóvá változott. Ennek nem sok értelme van, így térjünk is át a gerinctelenekre.

Ezek az apró élőlények is a szólások, kifejezések gyakori vendégei. Ott vannak a spanyoloknál: el que madruga, coge la oruga, azaz ’ki korán kel, az fogja meg a hernyót’, jobb esetben meg aranyat lel, persze. Még mindig a spanyolok: en boca cerrada no entran moscas, vagyis ’csukott szájba nem száll be a légy’, másképp: ne szólj szám, nem fáj fejem. Tehát, ha nem szeretnénk se legyet, se hernyót; ne keljünk korán, és pláne ne ásítsunk. A franciák is szeretik az ízeltlábúakat: avoir le cafard mint ’svábbogara van’ (nyomott hangulata van, mísz), bogár helyett ők bolhát ültetnek a másik fülébe (mettre la puce á l’oreille), dühöngő lepkéik is vannak: méchant comme un teigne (’mérges, mint egy moly’), meg sok pók a plafonjukon (avoir une araignée au plafond ’nem normális’), a csúnya írás pedig náluk nem macskakaparás, hanem légyláb (pattes de mouche ’légylábak’, vagyis egyenetlen, nehezen olvasható írás). Ronda és szép rovarok egyaránt szerepelnek szólásaikban: a laid comme un pou ’rusnya, mint egy tetű’ az előbbire, a minute papillon ’pillanat, pillangó’ az utóbbira példa. És ehhez tartozik némi magyarázat is: egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy pincér, akit Papillonnak (’pillangó’) hívtak. Mikor szólították, mindig azt mondta: „Minute!” (’Egy pillanat!’) S annyiszor mondta, hogy végül a neve és kedvenc szava összeragadt - mint ahogy az Máris szomszéddal vagy Ámbár tanár úrral is történt.

Vannak teljes képtelenségek is, például a la montagne qui accouche d’une souris, azaz ’a hegy egeret szült’ (nagy erőfeszítések árán csak kis eredményhez jutott) vagy a s’ennuyer comme un rat mort, az ’unatkozik, mint egy döglött patkány’. A születés és a halál is megjelenik, előbbihez az egér, utóbbihoz a patkány társul; és bár e két rágcsáló nem sokban különbözik egymástól, a két szólás igencsak. A tehénről, aki fekete a sötétben, nem gondolnánk, hogy gonosz állat, de ez a szólás megingathat: une peau de vache, vagyis ’tehénbőr’: a franciák e kifejezést a könyörtelen, rosszindulatú emberre használják. Íme egy újabb példa az állatok „átváltozására”: a libasorban megy náluk így van: a la queue leu leu, azaz ’farkas farkas farka mögött’. Nem tudom, miért lett liba a farkasból, mikor a farkas farkas farka mögött olyan szépen alliterál. A következő kifejezésről az jutott eszembe, hogy ha J. D. Salinger tanulmányozza egy kicsit a francia nyelvet regényírás előtt, leghíresebb művének címe minden bizonnyal Zsiráffésülő, nem pedig Zabhegyező lenne (lásd: peigner la girafe ’fésülni a zsiráfot’: henyélni, semmittevéssel tölteni az időt).

Térjünk át a szárnyas jószágokra, belőlük is van jó pár: a franciák a tudatlan, ostoba embereket például triple buse-nek, azaz ’háromszoros egerészölyv’-nek nevezik. Akik pedig közönyösek, ’siklanak, mint víz a kacsa tollán’ (glisser comme de l’eau sur les plumes d’un canard). A butákra egy másik madár is illik: a tête de linotte, vagyis ’kenderike fejű’ (nálunk tyúkeszű) rájuk vonatkozik. Az átverés, illúzió franciául így van: miroir aux alouettes, azaz ’pacsirtatükör’. A Francia Intézet egykori tárlatán a következő kifejezést egy százas szöggel átszúrt csőrű kitömött varjú jelképezte: clouer le bec, ’odaszögezi a csőrét’, nem hagyja szóhoz jutni. Elég morbid módszert választott a kiállítás; de így legalább a bőbeszédűek a szerencsétlenül járt varjút nézegetve rádöbbenhettek arra, hogy rájuk is ez a sors várhat, ha nem fogják be végre. A gure et maquereau, azaz ’darumadár és makréla’ (prostituált és strici) eredete homályba vész: az örömlány és a magas, karcsú madár közt még fel lehet fedezni némi hasonlóságot, de hogy a futtatója mint kishal… ez rejtély.

Most jöjjenek a halak, hüllők, kétéltűek: az il y a anguille sous roche, az ’angolna lapul a kő alatt’ kifejezést akkor használjuk (vagyis mi nem, csak a franciák; bár volt néhány angolnánk a Balatonban, de már kihaltak), ha valamit titkot sejtünk a háttérben. A túlzottan szenteskedő, bigott emberek a kuruttyoló jószágokkal kerülnek kapcsolatba a következő mondás jóvoltából: grenouilles de bénitier, vagyis ’szenteltvíztartó békák’. Az y a pas de lézard, a ’nincs gyík’ azt jelenti, hogy nincs gond, minden rendben. A gyík gondként való megfeleltetése nem túl kedves, és igazából nem is logikus: a gyíkok hasznos, veszélytelen hüllők; elpusztítják a rovarokat, és nem bántanak senkit sem.

Gyerünk ki a konyhába

Az állatos szólások tárháza kimeríthetetlen, így azt meg sem próbálom, inkább abbahagyom a merítést. Oldalakon keresztül folytathatnánk még a sort, de inkább evezzünk a konyha vizeire: a különböző zöldségek és egyéb élelmiszerek is szép számmal megtalálhatók a szó szerint értelmezhetetlen kifejezésekben. Itt van máris egy angol mondás, a he knows on which side his bread is buttered, azaz a ’tudja, melyik oldalán van megvajazva a kenyere’, melyet mi így használunk: tudja, mitől döglik a légy. Szerintem az utóbbi tudomány lényegesen többet ér: a legyek állandó problémát jelentenek, így egy sikeres légyölő okosabb ember hírében állhat, mint aki tudja, melyik oldalon vajas a kenyere. De most komolyan, van, aki ezt nem tudja?

Ha már eszünk, ne csak vajas kenyeret, tegyünk rá egy kis sajtot is: a németek így jellemzik az alacsony embereket: er ist drei Käse hoch, vagyis ’három sajt magas’. De itt van ez is: erzähl keine Käse,’ne beszélj sajtot’, magyarul: ne beszélj hülyeséget. Az első kifejezésben a sajt mint mértékegység szerepel, az utóbbiban pedig igencsak negatív előjelet kap, pedig a sajt valójában nem hülyeség; igen egészséges.

Desszertként jöhetne egy kis diós kalács vagy rétes - de ezúttal a dió mégsem a sütibe, hanem a szólásokba kerül: az angolok nem sajttal, hanem dióval hülyézik le a másikat a you are nuts ’dió(k) vagy’ segítségével (melynek jelentése: nem vagy normális, megőrültél); a spanyolok pedig a sok hűhó semmiért mondást szeretik a csonthéjas gyümölccsel: mucho ruido y pocas nueces, azaz ’nagy zaj és kevés dió’. A kalácshoz tojás is kell; íme, itt is van: az egg somebody on, ’feltojásoz valakit’ jelentése: felbátorít, lovat ad alá. S ha egy tojás nem elég, van még egy: egg in his beer ’tojás a sörében’, vagyis: túl sok a jóból. De hogy miért olyan jó a tojás a sörben…?

Zöldségeket is találunk a mondásokban, például a spanyoloknál: no me importa un pepino, azaz ’nem érdekel egy uborka’, magyarul: cseppet sem érdekel. És még egy zöldség - szó szerint, ugyanis itt a zöld színről van szó - az angoloktól: he's green with envy, vagyis ’zöld az irigységtől’. Mi sárgulunk; ki tudja, melyik áll jobban az ember arcán. Szerintem egyik sem. Ha már az evésnél tartunk, itt van egy elég érdekes étkezési szokásokra utaló kifejezés, ezúttal a németektől: sie fressen mir die Haare vom Kopf, ’leeszik a hajat a fejemről’, magyarul: kiesznek a pénzemből.

Fúj, ez gusztustalan!

A következő szólások kialakulásának körülményeire igen kíváncsi lennék: mi vihette rá a régi korok beszélőit arra, hogy épp ilyen visszataszító fogalmak felhasználásával kreáljanak örök igazságokat. Itt van például a spanyol le baila un gusano en la tripa, azaz ’féreg táncol a belében’. Német megfelelője már sokkal kedvesebb: Schmetterlinge in dem Bauch, vagyis ’lepkék a hasban’. A kukacok és a pillangók ugyanazt hivatták kifejezni: izgul, remeg a gyomra. Az említett szólásokat romantikus dalokban is megtaláljuk; azt az érzést próbálják kifejezni, mikor az ember izgatott, mert a kedvesével találkozik. A bélben táncoló féreg kevéssé illik a fennkölt pillanatokhoz, de hát a spanyolok tudják. A pillangó azért egy fokkal - mit eggyel; sokkal - szebb.

Hogy a kukacoknál maradjunk, íme egy francia változat: tirer les vers du nez, vagyis ’kihúzza a kukacokat az orrából’, melynek jelentése: ügyesen kifaggat valakit. Ha egyeseknek ilyen gusztustalan titkuk van, azt mondom, inkább tartsák meg maguknak. De ha már az orrnál tartunk, jöjjön még egy, ezúttal angolhonból: pay through his nose, azaz ’az orrán keresztül fizet’, kulturáltabban: fizet, mint egy katonatiszt. Hogy mivel lehetne fizetni az orron át? Talán az előbb említett kukacokkal. Azaz mégsem; hiszen a franciák már kihúzták őket onnan.

Ha azt gondolnánk, ennél undorítóbb már nem lehet; nagyot tévednénk. Hiszen az anyagcsere-folyamatok végtermékeiről még nem is esett szó. És ahogy a hollywoodi tinivígjátékok, - ezek szerint - a francia szólások sem lehetnek meg az altájék emlegetése nélkül. A bizonyíték az említettekre a laisser pisser le mérinos, a ’hagyja vizelni a merinójuhokat’, azaz: nem siettet semmit, kivárja a megfelelő pillanatot. Milyen kedves. Szegény juhok; tényleg nem esne jól nekik, ha valaki folyton őket nézné közben, hogy mikor fejezik be végre.

És a többiek

Következzék egy olyan szólás, melynek hallatán balul sikerült orvosi kísérletek vagy radioaktív sugárzás okozta mutációk juthatnak az eszünkbe. Two heads are better than one, azaz ’két fej jobb, mint egy’. Lehet, hogy tényleg jobb; úgy kétszer annyit lehet enni, és több mindent látni; viszont napjaink egyfejű társadalmából igencsak kilógna az ember. Egyébként a jelentése: több szem többet lát. De olyan is van, amelyben ugyanaz a testrész szerepel, csak a névutó más: it’s under your very nose, vagyis ’ott van pont az orrod alatt’, nálunk meg: az orrod előtt. Melyik hangzik jobban? Az orrunk előtt lévő dolgokat talán jobban észrevesszük, mint az alatta lévőket; így én a magyar változatnál maradnék.

A spanyol el mundo es un pañuelo (’a világ egy kendő’, jelentése: kicsi a világ) eredetére kíváncsi lennék. Igaz, hogy a kendő valóban kicsi; de miért pont egy kendő? Lehetne hangya is, az is elég apró. Vagy egy bolha, az még kisebb. Az hay ropa tendida, azaz ’ruha van kiteregetve’ (jelentése: a falnak is füle van) szintén érdekes. Lehet, hogy a kiteregetett ruha mögé bújtak el a hallgatózók? Vagy a mosónő a ludas? A no por mucho madrugar amanece más temprano, vagyis ’a koránkeléstől nem hajnalodik korábban’ (jelentése: mindent a maga idején) kissé cinikus: tudjuk, hogy nem lesz korábban reggel; mi örülnénk a legjobban, ha nem kellene sötétben felkelni, de hát, ez van. A következő kifejezés pedig egyszerűen a hangzása miatt tetszik: del dicho al hecho hay mucho trecho - spanyolul nem tudók is érzékelhetik a ch (cs-nek ejtendő) jelenlétét szinte minden szóban, valamint a rímeket. (A szólás szó szerint: ’a szó és a tett között nagy a távolság’, jelentése pedig: egy a szó és más a tett.)

A németeknek is van olyan mondásuk, melynek eredetére nehéz következtetni: sich auf seine vier Buchstaben setzen, azaz ’leül a négy betűjére’, másképp egyszerűen helyet foglal. De hogy melyik négy betűre szoktunk leülni, nem tudom. A szék németül (Stuhl) nem négy betű, hanem öt. A fotel (Sessel) pedig hat. Lehet, hogy a kanapé a megoldás, az ugyanis Sofa. Ha már leültünk, akár le is fekhetünk, és alhatunk, mint a bunda. De az angolok nem úgy alszanak, hanem így: he sleeps like a log, vagyis ’alszik, mint a fatuskó’. Mivel igazából sem a bunda, sem a tuskó nem tud aludni, egyik kifejezés mellett sem tenném le a voksot. Alvás közben nyújtózkodni is szoktunk, de természetesen csak addig, amíg a takarónk ér. Az angolok nem takaróznak, hanem levágják a kabátjukat: cut your coat according to your cloth, azaz ’a ruhád szerint vágd a kabátod’. S ha az összes jó tanácsot betartjuk, amelyeket a kifejezések előírnak a számunkra, we’ll make ends meet - ’össze tudjuk majd kötni a végeket’, vagyis boldogulni fogunk.