A "hoodia" volt ennek a nagy szegény, kb. 100 ezer fős kis népnek az éltető titka. Aztán, ahogy lenni szokott, európai kutatók felfedezték, izolálták aktív elemét, új nevet, P57 jelet adtak neki és átengedték a multinacionális gyógyszeriparnak, amely a manapság nagyon keresett étvágycsökkentőket, például fogyasztótapaszt készít belőle - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

A gyógyszerpiacon a hoodia szabadalma 10 milliárd dollárt ér, de ebből a komaniknak szinte semmi sem jutott. Annyi sem, amennyiből visszavásárolhatnák az apartheid idején elkobzott földjeiket.

A hoodiaháború 2001 óta tart, de most akadt egy filmrendező, aki az egész történetet a világ elé tárta. Rehad Desai, akinek apja együtt volt börtönben Nelson Mandelával, a milánói Afrika-fesztiválon mutatta be a Busmanok titka címmel, és azzal a szándékkal, hogy talán segít a kis népnek kiharcolnia igazát.

A "hoodia" titka jelenleg az Unilever angol-holland multinacionális cég birtokában van a szabadalommal együtt. A dél-afrikai Tudományos és Ipari Kutatási Tanács (CSIR) adta el neki különböző gyógyszercégeken keresztül. És ezzel a szabadalommal az Unilever megkapta a kereskedelmi haszon feletti jogot is.

A komaniknak két évi pereskedés után a hoodiának csak "a szellemi tulajdona" maradt. Akkor ezt az eredményt úgy üdvözölték az érdekeltek és a sajtó, mint egy kis afrikai törzs győzelmét a nyugati multik felett. Négy év után azonban már senki sem ünnepel.

A szellemi tulajdon nem oldja meg a komanik megélhetési gondjait, az anyagi tulajdon pedig tovább gazdagítja a "hoodia" erényeit reklámozó óriást.

Egy dokumentumfilm vajon előre viheti-e a komanik ügyét? - teszi fel a kérdést a lap.