Az Egészségünkért a XXI. században Alapítvány kiadásában megjelent - a Passzív dohányzás és a vendéglátó-ipari egységek című - kötet, Szilágyi Tibor munkája szól a passzív dohányzás egészségügyi ártalmairól, a társadalmi költségeiről, és áttekinti annak feltételeit, hogy mivel járna, ha a vendéglátó egységekben megpróbálnák megelőzni a passzív dohányzást. A tanulmány foglalkozik a vendéglátó- és a dohányipar kapcsolatával, majd a KSH alapján közli a hazai vendéglátás adatait a nemdohányzók védelméről szóló törvény 1999-es bevezetése után kialakult helyzetben. Végül levonja azt a következtetést, hogy a dohányzási tilalom sehol nem tette tönkre a vendéglátóipart, és ez Magyarországon sem várható.
A dohányfüstben több száz mérgező kémiai anyag található, közülük több mint 50 rákkeltő. A passzív dohányzás mind a cigarettázónál, mind a környezetében élő nemdohányzóknál betegséget válthat ki, majd halált okozhat. 2004-ben 2300 ember vesztette életét passzív dohányzás miatt Magyarországon. Mindez súlyos kárt okoz a gazdaságnak is, 2004-ben ez 17 milliárd forint volt.
A munkahelyek mellett a vendéglátóipari egységek a dohányzók és nemdohányzók által elszenvedett passzív dohányzás legfontosabb helyszínei. A nemdohányzók védelméről szóló törvény jelen formájában nem biztosít védelmet a passzív dohányzás ellen sem a vendéglátó-iparban dolgozók, sem az ott étkezők számára - hangzott el a kötet tanulmány bemutatóján.
