Az "Értékőrző tájak és emberek Magyarországon" mottóval indított országjárása során a köztársasági elnök korábban a Körös-Maros Nemzeti Parkot, majd a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot kereste fel. A mostani, a harmadik állomás az Aggteleki Nemzeti Park. Sólyom László ellátogat a csereháti térségbe, Abaújba és Zemplénbe is.
Az államfő és felesége, Sólyom Erzsébet vasárnap és hétfőn a Világörökség részéhez tartozó Aggteleki Nemzeti Parkban tesz látogatást. A történelmi Gömör és Torna vármegyék területén fekvő térségben felkeresi a tornaszentandrási római katolikus templomot, Kelemérben megtekinti az úgynevezett Mohost, túrát tesz a Baradla barlangban és találkozik a térség településeinek polgármestereivel.
A köztársasági elnök ezt követően a csereháti Tomor faluba látogat, ahol egy olyan civil szervezet látja vendégül, amely a környék cigányságának felemelése érdekében végez munkát. A főleg romák lakta Csereháton a cigányság lehetőségeivel, perspektíváival, problémáival ismertetik meg az elnököt az itt élők.
Sólyom László kedden Abaújba és Zemplénbe látogat. Vizsolyban megtekinti a Károli bibliát, sétát tesz az Aranyos-völgyben, ott, ahová egy szivattyús erőművet terveznek építeni. Találkozik majd a szintén a Világörökség részeként nyilvántartott Tokaj-hegyaljai borvidék borászaival, akik attól tartanak, hogy a Szerencsre, valamint a szlovákiai Tőketerebesre tervezett szalma, illetve széntüzelésű erőművek veszélybe sodorhatják a történelmi borvidéket. Az elnök Sárospatakon, a Rákóczi várban együtt ebédel olyan kistelepülések vezetőivel, akik a Bodrogközben
árvízveszélyes területen élnek.
Sólyom László az országjárással szeretné felhívni a figyelmet Magyarország egyedülálló és pótolhatatlan természeti értékeire, és azok munkájára, akik a környezet megóvásában tevékenyen részt vesznek.
